28 július 2013, 14:54

Kínai prioritás: légtérellenőrző repülőgépek

Kínai prioritás: légtérellenőrző repülőgépek

A Kínai Műszaki Egyetem akadémikusa, Wang Xiaomei kijelentette, hogy a kínai légtérellenőrző repülőgépek következő generációja felülmúlhatja az összes külföldi versenytársat, köztük az Egyesült Államokat.

Egy ilyen repülőgép létrehozásának első próbálkozására az elavult szovjet Tu-4 bombázó mintájára még a ’60-as évek végén került sor, akkor azonban sikertelenül. A 2000-es években viszont Kínának sikerült létrehozni a légtérellenőrző repülőgépek sorozatának egyből három típusát: KJ-200, KJ-200 és a pakisztáni légierőnek exportált ZDK-03.

A nehéz KJ-2000 repülőgépek nagy teljesítményű, vízhűtéses rendszerrel ellátott radarokkal vannak felszerelve. A nem sokkal kisebb KJ-200 és ZDK-3 alacsonyabb teljesítményű léghűtéses radarokat használ.

A légtérellenőrző repülőgépek feletti munka a CETC vállalat 38-as számú tudományos kutatóintézetében zajlik. Ez a kutatóintézet az elektronika és radartechnológia egyik fő központja, amely nem csak a fegyveres erőket szolgálja, hanem a kínai közbiztonsági szerveket is. Ugyanakkor a vadászgépek radarállomásainak fejlesztése egy másik központban, a Lejhua Elektrotechnikai Intézetben történik.

Wang Xiaomei élete nagy részét a 38-as számú tudományos kutatóközpontban töltötte annak megalapításától fogva, 1986 és 2001 között pedig az intézet igazgatója volt. Ő vezette a KJ-200, KJ-200 repülőgépek tervezésének a munkacsoportjait. A rengeteg díj, amit Wang Xiaomei és a 38. kutatóintézet kapott, arról tanúskodnak, hogy a kínai politikai vezetés értékeli a kínai radartechnológiát.

Ugyanakkor a kínai technológiának a többi ország hasonló jellegű berendezései feletti ”fölényéről” szóló következtetések koraiak lehetnek. Az ilyen technika túlságosan összetett és gyakran a jóváhagyását követően évekbe telik, mire kiküszübölik a kisebb hibákat. Emellett a technikai jellemzők egyedülállónak tűnhetnek papíron.

Az első eset csupán 2012-ben történt, amikor közvetlenül a légtérellenőrző repülőgép fedélzetéről valósult meg a vadászgépek irányítása a Kína északnyugati részén végrehajtott gyakorlatok során. Emellett a KJ-200 2009-ben csatlakozott a hadsereghez, a KJ-2000 pedig még korábban.

Ezzel együtt megerősítésre kerülnek azok a feltételezések, amelyeknek egyes szakértők adtak hangot, vagyis, hogy egészen a közelmúltig a kínai légtérellenőrző repülőgépek csupán továbbították az adatokat a földi irányítóközpont számára, amely irányította a repülőgépeket, ami a vezérlés hatékonyságának a veszteségéhez vezetett. Ez a furcsa helyzet műszaki vagy szervezési nehézségekről tanúskodhat. Ezeket biztosan kijavítják, ez azonban időigényes.

Az orosz megfigyelők számára a 38. kutatóintézet nem csak a sikerei miatt lehet érdekes, hanem az Oroszországgal való szoros kapcsolata miatt is. Mindenestre közismert, hogy az intézet egyik legfontosabb szerkezeti egysége az Új Orosz Technológiák Létrehozásának Központja nevet viseli.

  •  
    és megosztani