24 július 2013, 13:51

Nagyszabású orosz hadgyakorlat és az ázsiai helyzet

Nagyszabású orosz hadgyakorlat és az ázsiai helyzet

Nagyszabású hadgyakorlatot, amelyre a múlt héten került sor Szibériában és a Távol-Keleten, számos külföldi megfigyelő erőfitogtatásnak tartotta, azon jelének, hogy Oroszország aggódik a Kínábból és Japánbból származó fenyegetések miatt. A valóságban az orosz kormány megpróbálja elemezni a nagyszabású katonai reform eredményeit, amit 2008 óta valósítanak meg az országban, és a harci képzés ellenőrzésének új módszereit próbálja kidolgozni.

A reformok célja: hogy a nehézkes szovjet típusú hadsereg helyett kompaktabb, állandó készenlétben levő erőket hozzanak létre. Ezért érthető, hogy az orosz kormány a hadgyakorlat ilyen formáit választja.

A készenlét első váratlan ellenőrzésére 2013 februárjában került sor a Központi és a Déli Katonai Körzetben. Akkor a Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy az ilyen, előre be nem jelentett ellenőrzések rendszeres gyakorlattá válnak. Márciusban hasonló ellenőrzésnek vetették alá a Fekete-tenger partján levő Déli Katonai Körzet egy részét, májusban pedig a Nyugati Katonai Körzet csapatait.

A manőverekben nemcsak a Honvédelmi Minisztérium felső vezetése vett részt, hanem az ország vezetése is. A hadgyakorlat egyik célja az irányítási rendszer tesztelése volt. Vlagyimir Putyin elnök adta parancsot a hadgyakorlatok indítására. A Déli Katonai Körzet márciusi manővereinek indítására az elnöki repülőgép fedélzetéről kapták parancsot, amikor Putyin dél-afrikai látogatására utazott. Az előző ellenőrzésekben egyszerre viszonylag kis létszámú csoportok vettek részt: hét – kilencezer fő. Ez alkalommal az előre be nem jelentett ellenőrzés széleskörű program alapján folyt; úgy tűnik, elhatározták, hogy egyesítik azt a Távol-Keleten, rendszerint nyáron tartott hadgyakorlattal.

A Keleti Katonai Körzet a legnagyobb Oroszország területén. Ugyanakkor feltételezték, hogy a csapatokat más régiókban is vethetik be hadműveletek végrehajtása céljából. Például a Keleti Katonai Körzet csapatai aktívan részt vettek az Észak-Kaukázusban folyó háborúban.

Fotógaléria

Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az instabilitásnak több forrása van. Itt magasabb, mint Európában annak valószínűsége, hogy kiszámíthatatlan következményekkel járó katonai válság keletkezik. Többek között erről tanúskodnak a Koreai-félszigeten, a közelmúltban történt események.

Ugyanakkor, jelenleg Oroszország nem lát veszélyt saját maga számára ebben a régióban, hazánk nem vesz részt a regionális konfliktusokban, területi vitánk Japánnal régóta tart, és aligha vezet katonai konfrontációhoz.

  •  
    és megosztani