22 július 2013, 14:53

Norvégia: Breivik terrorakcióinak második évfordulóján

Norvégia: Breivik terrorakcióinak második évfordulóján

Anders Breivik két évvel ezelőtt követte el a terrortámadásokat. Előbb Oslóban, egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, majd Utoya szigetére áthajózva lőni kezdte a táborozókat.

A szomorú évforduló alkalmából Oslo központját elborították a virágok.

77 meggyilkolt és több mint háromszáz sebesült: a múlt évben tartott bírósági tárgyaláson Breivik a Norvégiában legsúlyosabb börtönbüntetést kapta. 21 évre ítélték. Amennyiben a szabadulását követően továbbra is veszélyt jelent a társadalomra, a szabadságvesztés öt évvel meghosszabbítható.

Akciója előtt Breivik kiáltványban magyarázta el tettének okait. Véleménye szerin a bevándorlók élnek a nyugati civilizáció jótéteményeivel, ugyanakkor „csendes dzsihádot” folytatnak, igyekeznek Európa felett az iszlám hatalmát meghonosítani.

Európában a többség ámokfutónak és gyilkosnak tartja Breiviket. De ez nem jelenti azt, hogy senki nem osztaná nézeteit.

Jelena Ponormarjova politológus szerint nem két és nem öt éve alakult ki az a helyzet Európában, amelynek egyfajta „terméke” lett Breivik. Az ok kereshető a hagyományos európai értékek elmosódásában, abban, hogy a bevándorlók nem akarnak alkalmazkodni Európa szociális, kulturális és társadalmi berendezkedéséhez, szokásaihoz. Mindez együttesen váltja ki a szociális agresszivitás növekedését, a társadalmi pszichológia anomáliáit - mondja Jelena Ponomarjova.

Breivik azoknak a problémáknak a megjelenése, amelyet a társadalom az utóbbi húsz évben halmozott fel. De a legrosszabb, hogy az európai fiatalságnak nincs jövőképe. Ezek a fiatalok ultrajobb, radikális és neonáci struktúrákat hoznak létre, és valamiféle új társadalmi projektet akarnak.

Európában, és elsősorban Franciaországban, ahol az utóbbi időben egyre inkább nő az őslakosság elégedetlensége a bevándorlók viselkedése miatt, megjelenek egyes csoportok, sőt mozgalmak is, amelyek tagjai magukat „Anders-testvéreknek” nevezik. A nacionalista pártok leküzdötték az ötszázalékos küszöböt Svédországban, Bulgáriában és Olaszországban, a tízszázalékost Hollandiában, Magyarországon, Dániában és Litvániában. Finnországban megközelítik a 20 százalékot, Norvégiában pedig a parlamentben a helyek közel 23 százaléka az övék.

Nehéz kérdés a bevándorlók integrációja. Európából már nem lehet kimozdítani a muzulmánokat, de a problémákat valahogy meg kell oldani - mondja Alejszej Kuznyecov politológus.

Integrálni kell a muzulmánokat az európai társadalomba. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy vannak európai és pszeudo-európai értékek. Így például az azonos neműek házassága engedélyezésének semmi köze a hagyományos európai értékekhez. Ilyet senki sem követelhet tőlük.

A két évvel ezelőtt elkövetett terrorcselekményre emlékeztek a kikötőnél, ahonnan elindult a komp Breivikkel Utoya szigetére. A gyászszertartáson részt vett Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök. A szigeten az élet visszatért a régi kerékvágásba. Két héttel ezelőtt ismét megnyílt a kormányon levő Munkáspárt ifjúsági szervezetének tábora. A múlt héten nemzetközi versenyt írtak ki az Oslóban és az Utoya szigeten elkövetett terrorcselekmények áldozatainak emlékművére. A kormány 17 millió norvég koronát, több mint 2 millió eurót fordít erre a célra.

  •  
    és megosztani