22 július 2013, 12:09

Korallok az északi tengerekben

Korallok az északi tengerekben

Váratlan leletekre bukkantak az orosz tudósok. Az Akagyemik Lavrentyev tudományos-kutatóhajón végzett expedíciójuk során az Ohotszki-tenger mélyén tengeri korallokat fedeztek fel.

Eddig az volt a vélemény, hogy ilyen tengeri élőlények ebben a körzetben nincsenek. A szakemberek szerint a metángáz lehet az előfordulás oka.

Az élet ilyen oázisaira az Ohotszki-tenger északi részén, Paramusir sziget közelében bukkantak. 780 méter mélységben, a földkéreg repedésénél 650 méter magasba tör fel a buborékos metánoszlop. A gáz körzetében szaporodtak el a tengeri organizmusok – jelentette ki Viktor Ivin biológus.

Az Ohotszki-tenger ismert kőolaj- és gázlelőhelyeiről. A geológiai folyamatok következtében tör fel a gázállapotú metán. Az ilyen helyeket - az angol szakszót használva - seep-eknek nevezik.

A tudós elmondta, hogy nem is olyan régen még az volt a vélekedés, hogy a Földön az élet kimondottan a Nap energiájával függ össze. Ugyanakkor a múlt század hetvenes éveiben találtak olyan tengeri organizmusokat, amelyek nem függtek a napfénytől, és az energiát vegyi anyagok - metán, kénhidrogén – lebontásából nyerik. Viktor Ivin így látja ezt a folyamatot.

A szivárgások körül fejlődik ki a baktériumok kolóniája. Ezek metánnal élnek, és biomasszát, azaz szerves anyagot hoznak létre. A kolóniák körzetében alakulnak ki azok a szervezetek, amelyek a „metánevő” baktériumok termékeit használják.

A kutatók számára meglepetés volt, hogy az Ohotszki-tenger mélyén koráll kolóniák alakulhattak ki a gázenergia felhasználásával. Általában ezek a lények a meleg tengereket kedvelik, a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán trópusi részeit. A távol-keleti óceánkutatók fotó-és videokamerákkal felszerelt robot segítségével gyűjtöttek korallokat és más tengeri organizmusokat. Számos lény iránt a természeteses közegben most végeztek első ízben megfigyeléseket. A metángáz forrás mellett, a talaj felszínén gázhidrátokra bukkantak. Ez kristályosodott gáz, amit sokan a jövő fűtőanyagának tartanak - mondja a kutató.

Köztudomású, hogy a kőolajkészletek végesek. A számítások szerint 50-60 évre elegendők az ismert tartalékok. Akkor felmerül a kérdés, honnan legyen energia az ipar és mindennapi élet számára. Így nagy valószínűséggel a gázhidrátok kérdését már a közeli évtizedben meg kell oldani.

A tudós szerint az Akagyemik Lavrentyev kutatóhajón végzett munkálatoknak nagy jelentőségük van. Az említett körzetben utoljára 27 évvel ezelőtt volt először kutatás, de akkor nem álltak megfelelő eszközök a szakemberek rendelkezésére. Most viszont sikerült szenzációs felfedezést tenniük.

  •  
    és megosztani