19 július 2013, 14:37

Afgán légierő – megszakított repülés

Afgán légierő – megszakított repülés

Az egész huszadik század folyamán Afganisztánban a harci légierő volt a gerillák elleni harc leghatékonyabb eszköze. A NATO erre csupán a csapatkivonás előtt figyelt fel.

2013 elejére az afganisztáni biztonsági erők (ANSF) kb. 10 milliárd dollárt kaptak külföldi katonai segélyként, így az új afgán hadsereg szervezői azt gondolták, hogy rendelkeznek mindennel, amire szükségük van. Azonban már 2013 januárjában az afgán vezetőség pénz és hagyományos fegyver mellett robot-repülőgépeket, harckocsikat, repülőgépeket, léghajókat kért a Nyugattól.

Jelenleg az afgán légierő 72 haditechnikai egységgel rendelkezik. A Mi-17-es afgán szállító helikoptereket amerikai tanácsadók „vezetik”, a harci helikopterek számára a pilótákat pedig cseh tanácsadók képezik ki.

Az ISAF helyettes légierő-parancsnoka, Kenneth Wilsbach tábornok szavai szerint a közeljövőben 12 Mi-17-es helikopter és négy C-130-as szállító repülőgép kiszállítása várható. Az afganisztáni NATO-légierő tanácsadócsoportjának parancsnoka, Steven Shepro dandártábornok bejelentette a Mi-17C modernizációjára vonatkozó terveket és újabb roham-repülőgépek – 20 db A-29 Super Tucanos gépek – kiszállítását. A szállítás azonban csupán 2014-ben esedékes, a harci feladatok teljes körű ellátására még később, 2018-ban lesznek képesek.

Mi több, az Air Force Times-nek adott júniusi interjújában Wilsbach elismeri, hogy a haditechnika-szállítás most egymagában nem oldja meg a problémát. „Ahhoz, hogy reálisan repülhessenek, harcolhassanak és légi támogatást nyújthassanak a csapatoknak, pilótákra, technikusokra és kiszolgáló személyzetre van szükségük.” Az afgán légierőnek jelenleg 99 pilótája van. További kétszáz kiképzésben részesül. Van 6 db Mi-35-ös helikopter, de Wilsbach szavai szerint ezek múlt év óta nem szálltak fel karbantartási problémák miatt, a pilótáknak és a személyzet más tagjainak is továbbképzésre van szükségük.

A gerillák ellen különegységek harcolnak. Meglehet, az afgán kommandósokkal jobban áll a dolog? Júliusban a Stars and Stripes folyóiratnak nyilatkozva, Folad Sherzad, az afganisztáni kommandósok kapitánya hangoztatta, hogy „a helikopterek nagyon hasznosak és nagyon fontosak, mivel velük közvetlenül a célpontnál vagyunk, méghozzá nagyon gyorsan. És az ellenség fél, amikor tudja, hogy az afgán hadseregnek vannak helikopterei, mert ugyanis ezek ellen nem tud tenni semmit.”

A kommandósoknak 806 szakemberre van szüksége, hogy légiszárnya hatékonyan működhessen. Az év elejére 180 ilyen szakember volt. Problémát jelent, hogy a jelölteket másfél éven át kivizsgálják, hogy ki lehessen selejtezni azokat, akik kapcsolatot tartanak fenn az alvilággal és a tálibokkal. Problémák vannak a technikával is. Most az amerikaiak az összesen 30 Mi-17-nek legalább a felét próbálják használhatóvá tenni. Amint a Trumpet.com egyik cikke állítja, „amennyiben a NATO holnap kivonul, a gépek ugyanúgy rozsdálni fognak a reptereken, mint a nyolcvanas évek végén.”

Egyszóval, az amerikai katonaság állítása szerint legalább az elkövetkező évtizedben az afgán parancsnokság képtelen lesz önállóan ellátni a csapattámogatás és -ellátás feladatát.

Az idei első olyan akciók eredményei, amelyekben az afgán biztonsági erők játszották a főszerepet, bizonyítják: az afgán hadsereg akcióinak hatékonysága a harci és szállító légierő által nyújtott átfogó támogatás és ellátás nélkül egyre csökken és nagy veszteségekhez vezet a személyi állományban. A probléma fennállt a nyugati koalíciós csapatok afganisztáni jelenlétének mind a 12 éve folyamán és aligha lesz megoldva a csapatkivonás előtt. A problémát azonban csak most nyáron kezdték megvitatni.

  •  
    és megosztani