17 július 2013, 14:22

95 éve végézték ki a cári családot

95 éve végézték ki a cári családot

95 évvel ezelőtt, 1918. július 16-ról 17-re virradó éjjel, Jekatyerinburgban agyonlőtték a cári családot: II. Miklós császárt, feleségét, gyermekeit és a szolgákat. Annak ellenére, hogy több évtized múlt el a tragédia óta, az orosz és a világ közvélemény újra és újra visszatér Oroszország történelme ehhez az oldalához, és igyekszik újragondolni, és megérteni azt.

Az utolsó orosz császár halála ma is számos kérdést vet fel, és a titoktartás fátyla borítja azt. Mindmáig nem ismert pontosan, ki engedélyezte a kivégzést. Alekszej Sisov történész és író ezzel kapcsolatban elmondta:

A fehér mozgalom kialakulása idején a Románovék voltak a mozgalom zászlója. A monarchisták remélték, hogy a Romanovék még visszatérnek a trónra. A bolsevikok viszont úgy gondolták, hogyha megsemmisítik a cári családot, ezzel megváltoztatják Oroszország arculatát. Azonban egy család kivégzése nem befolyásolhatta a helyzetet az országban. És az a tény, hogy ez b í rósági tárgyalás nélkül, vizsgálat nélkül történt, hogy a halálos ítéletet nagy sietségben hozták, amikor fehérek közeledtek Jekatyerinburghoz, mindez számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, igazságos volt-e a döntés. Különösen figyelembe véve, hogy a gyerekeket is megölték.

Vitatható II. Miklós személyisége is. Egyes történészek véleménye szerint, annak ellenére, hogy uralkodása alatt, Oroszország nagy eredményeket ért el a gazdasági, társadalmi és politikai életben, mint uralkodó gerinctelen volt. A lágy stílusú kormányzás forradalmi átalakulásokhoz vezetett az országban.

Köztudott, hogy nem sokkal halála előtt, az 1917-es februári forradalom után, II. Miklós lemondott. 1918 elején a bolsevikok komolyan fontolgaták, hogy nyilvános bírósági eljáárást folytatnak ellene. Ezzel az ürüggyel a cári családot Carskoje Szelóból először Tobolszkba, majd Jekatyerinburgba vitték. 78 napos fogva tartás után brutálisan agyonlőtték az Ipatyjev ház alagsorában. Később az utolsó császár, a felesége, a gyermekek és a szolgák holttestét külvárosba vitték, és az egyik iszecki bányába dobták.

Amennyiben évek óta a kormány mindent megtett, hogy eltitkolja az igazságot, a temetkezési helyet csak 1991-ben nyitották. Megállapították, hogy a megtalált maradványok valóban a cári családé, és 1998-ban ünnepélyesen újratemették a Szent Péter és Szent Pál székesegyházban Szentpéterváron.

Mindazonáltal a Moszkvai Patriarchátus mindmáig nem ismeri el hamvaik valódiságát. Ugyanakkor 2000-ben, amikor a meggyilkolt Romanovékat kanonizálta az Orosz Ortodox Egyház, az egykori Iszecki bánya helyén kolostort nyitottak, ahol jelenleg a meggyilkolt családtagok szamának megfelelően hét templom működik.

Ezekben a napokban az Orosz Ortodox Egyház minden templomában – nemcsak Oroszországban, hanem külföldön is – megemlékezési istentiszteletet tartanak. Az idén a cári család kivégzésének szomorú évfordulójával együtt egy másik dátumra is megemlékeznek: a Romanov-ház 400 éves jubileumára.

  •  
    és megosztani