3 július 2013, 18:33

Egy romantikus fiatalember kalandjai a kettős mércék országából

Egy romantikus fiatalember kalandjai a kettős mércék országából

Egyre nagyobb a visszhangja a CIA volt ügynöke, Edward Snowden leleplezéseinek. Párizs közölte: addig nem tárgyal Washingtonnal, amíg nem kap garanciákat arra, hogy beszüntetik diplomatái és az EU más országainak képviselői utáni kémkedést.

A 38 nagykövetség és diplomáciai képviselet - köztük NATO-szövetségesek – lehallgatásával kapcsolatos botrányt

Georgi Georgiev

, a

Duma

bolgár lap főszerkesztő-helyettese kommentálja.

Teljesen világos, hogy a vezető országok titkosszolgálatai megfigyelik egymást. Ez a gyakorlat már sok évtizedes, és nemigen szűnik meg a jövőben sem. Adott esetben azonban szövetségesekről van szó. Ez pedig arra utal, hogy európai partnereik iránt meglehetősen Janus-arcú az amerikaiak viselkedése. Úgy gondolom, hogy ez negatívan hat ki az egyszerű európai polgároknak a politikai elit iránti viszonyára éppúgy, mint az európai - amerikai kapcsolatokra.

Az európai országok és az uniós struktúrák vezetői nemigen fognak konfrontálni az Egyesült Államokkal. De az amerikaellenesség Snowden leleplezéseit követően fokozódhat Európában. Amerikára rossz hatással lesz, ha veszíteni kezdi az információs monopóliumát. Az utóbbi évtizedben az USA ereje egyféle médiaképen alapult, amelyben a Jó birodalmaként mutatták be országukat az amerikaiak. De most azt látjuk, hogy ez a szobor repedezett. Nemrégiben óriási botrányt okozott leleplezéseivel Assange. Most Snowden vette át a stafétabotot. Feltételezhető, hogy lesznek újabb szenzációk. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban egyre több lesz azoknak a száma, akik látják, felismerik,hogy nagyon nem vágnak egybe a szavak és a tettek. Ez pedig az amerikai külpolitika kettős szabványainak leleplezését vonja maga után.

Hogyan értékeli Ön Snowden személyiségét és tettét? Lesz ország, amelyik befogadja?

Edward Snowden tettének motívuma láthatóan nem üzleti jellegű. Az is világos, hogy nem külföldi ügynök, aki valakiknek a megbízásából titkos anyagokat gyűjtött, aztán ezeket pénzre váltotta. Adott esetben valamiféle romantika fedezhető fel tetteiben. Jó lenne, ha több ilyen ember lenne, mert akkor nemcsak az amerikai politikusok, hanem európai kollégáik igazi arcát is megismernénk. Lesz-e ország, amely politikai menedékjogot ad neki, erre nehéz választ adni. Az Egyesült Államok óriási nyomást gyakorol legalább 20 országra. Úgy tudom, hogy Snowden visszavonta kérelmét Oroszország viszonylatában, mert elfogadhatatlannak találja az orosz fél feltételét. Ez abban mutatkozik meg, hogy Snowdennek fel kell hagyni az Egyesült Államoknak károkat okozó tevékenységgel. Valószínűleg van valamiféle megállapodás az orosz és az amerikai fél között. Ez érthető az ilyen jelentős szubjektumok esetében még akkor is, ha kapcsolataik nem mentesek az ellentmondásoktól.

Mindaz, ami most történik, nagy megpróbáltatás, elsősorban a nyugati országok számára, amelyek magukat a jogok és a személyi szabadság harcosainak tekintik. Mennyire készek arra, hogy segítsenek annak a fiatalembernek, akit üldöz az amerikai államgépezet? Meg vagyok győződve: ha ilyenfajta eset történt volna Oroszország, Kína vagy más – az Egyesült Államokkal nem biztos, hogy baráti viszonyban levő  - ország esetében, bármely nyugati állam a keblére ölelte volna a politikai menekültet. Most meglátjuk, hogyan védik meg Snowdent. Vagy a kétarcúság, amelyet Snowden leleplezett, nem csak az USA, hanem más európai demokráciára is jellemző?
  •  
    és megosztani