2 július 2013, 12:36

Milyen árat fizet az Egyesült Államok a globális kémkedésért?

Milyen árat fizet az Egyesült Államok a globális kémkedésért?

A globális elektronikus kémkedéssel kapcsolatos történet újabb részlettel bővült. Most már Japán is magyarázatot követel washingtoni nagykövetségének lehallgatása kapcsán.

Az Egyesült Államok globális fölényre törekszik a technikai hírszerzésben, és ez most számára nagy problémákat okoz. Nem csupán arról van szó, hogy az USA átfogó adatgyűjtési rendszert alakított ki, hanem főleg arról, hogyan építsék ki ezentúl a kapcsolatokat a bizalmatlan partnerrel. Amint Sandro Gaycken, a Berlini Szabadegyetem kiberbiztonsági szakértője elmondta: az Európai Unió politikusai utáni kémkedéssel kapcsolatos incidens komoly akadály lehet az amerikai- európai üzleti együttműködés útján:

Nem volt az különösebb meglepetés, hogy az Egyesült Államok kémkedik az európaiak után. Sokan feltételezték, hogy van ilyen tevékenység. Másrészt, nagyon kellemetlen, amikor a szövetségesek ilyen mértékű kémkedéssel foglalkoznak. Most Németországban számos politikus teszi fel aggódva a kérdést, hogy milyen nagységrendő volt ez a kémkedés, és ami a fő, milyen célokat szolgált. Így az Európai Unió esetében nem eléggé világos, hogy ez a kémtevékenység mennyiben szolgálhatta a terrorizmus elleni harcot. Lehet, hogy itt voltak más motívumok is: például ilyen módon akartak kihatni a diplomáciára, tárgyalási folyamatra. Adott esetben az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi övezetről szóló, most előkészületben levő egyezményre. Ha ez így van, akkor ez valóban megnehezítheti az európai–amerikai kapcsolatokat.

Ez a reagálás a nyugati országokra értendő. Japán esetében nem várható hangos politikai tiltakozás. A Tokió utáni kémkedés az amerikai külpolitikának csak egyik vonása - állítja Valerij Korovin politológus, a Geopolitikai Szakvéleményezési Központ igazgatója:

Japán megszállt ország, amelyet 1945-ben két nukleáris bombázással alázott meg az Egyesült Államok, és gyakorlatilag elfoglalt. Ott vannak amerikai katonai támaszpontok, így Japánnak nincs szuverén politikája. Az a hír, hogy a japán nagykövetséget lehallgatták, nem éppen kellemes, persze, de globálisan a helyzetre nem hat ki. Nem befolyásolja a japán-amerikai kapcsolatokat sem.

Más dolog, ha Edward Snowden „titkaiból” olyan adatok kerülnek ki, amelyek a Kínával kapcsolatos elektronikus kémkedést igazolják. Ez iránt nem igen lehetnek kétségek, főleg ha arra gondolunk, hogy Washington és Peking nemrégiben folyamatosan egymást vádolta kiberkémkedéssel. Igaz, ha ez az incidens a világközvélemény elé kerül, erősen kiélezheti Kína és az Egyesült Államok kapcsolatait.

USA, Japán, EU, kiberkémkedés, Politika
  •  
    és megosztani