30 június 2013, 19:01

Tunguszka továbbra is őrzi titkát

Tunguszka továbbra is őrzi titkát

„Meg kell várni, amíg hasonló esemény történik, és csak akkor lehet pontos választ adni”.

Az asztrofizikusok ma csak tunguszkai eseményként emlegetik. A meteorit lezuhanása után nagyon sok változat keringett a történtekkel kapcsolatban. A törmelékek hiánya a vizsgálat legnagyobb akadálya, amely igen csak elhúzódott, hiszen 1908 óta, amikor a meteorit becsapódott a Tunguszka-folyóba, 105 év telt el.

Egy gömb, amely fényesebb a Napnál – így írták körül a szemtanúk, hogy mi történt azon a reggelen. Hamarosan a föld megremegett, a fák kigyulladtak, a házak ablakaiból kitört az üveg. Európa és Ázsia különböző pontjain pedig néhány napig világított az ég.

A furcsa eseményre természetesen reagáltak az újságok is, azonban nem sokáig, hiszen Oroszország a háború és a forradalom küszöbén állt. Az első expedíciós csapat erre a nehezen megközelíthető szibériai területre csak 1927-ben érkezett. A csapat tagjai egy kör alakban letarolt erdőt láttak, amelynek átmérője mintegy 50 km. Se kráter, se törmelék. Éppen emiatt alakult ki többféle elgondolás. Például, hogy a tajga felett lezuhant egy földönkívüli nukleáris űrhajó. Vagy, hogy a Földön fekete lyuk keletkezett. Arról, hogy az égitestből miért nem maradt semmi, az Orosz Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete Fizika és Csillagfejlődési Tanszékének vezetője, Dmitrij Vibe beszél:

Az égitestek hatalmas sebességgel csapódnak be a Földbe, meghaladva a hangsebesség többszörösét is. Számukra a mi levegőnk tulajdonképpen egy szilárd akadály. A meteorit összeütközött az atmoszférával és megsemmisült.

Az elmúlt években ismét nagyobb figyelmet kapott a Tunguszkai esemény. Olasz tudósok megvizsgálták a Cseko folyót és arra a következtetésre jutottak, hogy az az üstökös lezuhanásának helyén keletkezett. Azonban nem minden szakember ért ezzel egyet. Nagy port kavart Andrej Zlobin publikációja, akinek fényképein kövek láthatóak, amelyek mintha az égitest törmelékei lennének. Azonban ezeket a köveket nem vetették alá vizsgálatoknak. Az is furcsa, hogy Zlobin, miután 1988-ban összeszedte a köveket, miért hallgatott olyan sokáig.

Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen állapítani az eseményeket, párhuzamot lehetne vonni a februári Cseljabinszki meteorittal. Dmitrij Vibe szerint, csupán több anyagot kell gyűjteni róla. Egyelőre tehát nincs magyarázat arra, hogy mi történt valójában 105 évvel ezelőtt Szibériában.

  •  
    és megosztani