19 június 2013, 19:50

Oroszország egy lengyel újságíró szemével: Velikij Novgorod

Oroszország észak-nyugati részén helyezkedik el egy nagyszerű város, Velikij Novgorod. A litván-orosz határ, azaz a határ az Európai Unióval, 310 kilométer távolságra van tőle. Ez volt az első megállóm Oroszországban.

Személygépkocsival utazom, és menetközben írom ezeket az úti jegyzeteket az Oroszország Hangja számára.

Velikij Novgorod története a IX. században kezdődött. Ez a több mint 1200 éves történelem elszakíthatatlan kapcsolatban van az orosz államiság történetével. A helyi törzsek vezetői 862-ben hívták be a varég Rurikot, hogy legyen fejedelmük. Ez az esemény az államiság kezdetét jelzi az orosz történelemben. A Rurik-dinasztia több mint hét és fél évszázadon át uralta az orosz földeket.

A mai Novgorod tiszta és gondozott város. Közel 215 ezer lakosa van. Láthatóan komoly befektetések vannak az építőiparban. Nagy építkezések folynak, de felújítják a régi, patinás épületeket is.

Az élet a belvárosban igen élénk. A központból szinte észrevétlenül jutunk a parkba, amely elvezet bennünket a város leglátványosabb nevezetességéhez, a Kremlhez. A moszkvai mellett a novgorodi a legismertebb Kreml Oroszországban. Az erődítmény falai mögött folyik a Volhov.

A városban, vagy legalábbis a belvárosi részen árnyas lombok alatt sétálhatunk. Régi és új emlékművek fogadnak bennünket. Különösen tetszett a hely szülöttje, Szergej Rahmanyinov szobra.

Velikij Novgorod az „orosz Észak” kezdete. Június a fehér éjszakák ideje. A város 24 órán át ébren van. Bicikliző, rollerező fiatalok mindenütt. A városban az életet úgy szerveztek meg, hogy a régi korok emlékei továbbra is örvendeztessék a lakosokat és a vendégeket, de ugyanakkor minden megfeleljen a mai szükségleteknek és az igényeknek.

A novgorodi Kreml központjában van egy emlékmű, amelyhez hasonlót eddig sehol nem láttam. Harang formájú, közel száz tonna, 9 méteres átmérővel. Magassága 16 méter. Az emlékművet 1862-ben avatták fel, az orosz állam ezeréves fennállása alkalmából, és az ünnepségen jelen volt II. Sándor cár. Az építményt a cári hatalom jelképe, a Monomah sapkája ékesíti. Az emlékmű túlélte a II. világháborút. A németek el akarták vinni, de ez nem sikerült. Visszavonulásuk előtt viszont nem rombolták le.

Velikij Novgorod barátságos és biztonságos város. Két napig voltam a vendége, és ez alatt az idő alatt egyetlen ittas embert láttam. Egyébként a helyi lakosok szívélyesek, többször útbaigazítottak.

Igazából ez a város nem magamutogató. Inkább úgy mondanám, hogy kedves, derűs emberek laknak itt. Nyilván olyanok a lakók, mint bárhol, csak a város különlegesebb. Velikij Novgorod ütemesen fejlődik, és ebben nagy szerepe van a központi költségvetésnek. Műemlékek, múzeumok, utak. De a helyi cégek sem szűkmarkúak. A legbőkezűbb talán az ACRON vegyi konszern. De erről majd legközelebb.

  •  
    és megosztani