17 június 2013, 15:27

Orosz válasz az arktiszi „élénkségre”

Orosz válasz az arktiszi „élénkségre”

Oroszország növekvő katonai aktivitása az arktiszi régióban válasz a nyugati államok akcióira. Moszkva kényszerűségből nyúl ezekhez az intézkedésekhez, hogy megvédje geopolitikai érdekeit.

Amennyiben most nem növeli erejét a régióban, később nehéz lesz követni az Arktisz militarizálási ütemét, amelyet az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei diktálnak.

Az Arktisz militarizálásával kapcsolatban újabb esemény volt az Arktiszi Tanács vezérkari főnökök szintjén tartott ülése. Ez egybeesett az orosz légierő aktív akcióival az ország északi és észak-nyugati részén. Oroszországban elfogadták az Arktisszal kapcsolatos állampolitikai irányvonalat. Ennek megfelelően a régióban arktiszi alegységeket hoznak létre, fejlesztik a katonai infrastruktúrát, megerősítik a határt. A jelenlegi helyzetben bármely ország hozott volna ilyen intézkedéseket. Hiszen a NATO tagjai már régóta fokozott érdeklődést tanúsítanak az Arktisz iránt. Még inkább megnőtt ez az érdeklődés az elmúlt időszakban: változik a klíma, az arktiszi jég intenzíven olvad. A körzetben 2007 óta rendszeresen megtartják a Nanook Hadműveletetet, amely kombinált hadgyakorlat Dánia, Kanada és az Egyesült Államok részvételével. 2009-ben a NATO égisze alatt nagyszabású hadgyakorlatot tartottak. A múlt évben Hideg válasz címmel folytattak manővereket, amelyben a tömb 15 országából 16 ezer katona vett részt. Washingtonban nem titkolják, hogy az Arktiszt „új stratégiai csatatérnek” tekintik.

Az arktiszi „megélénkülés” oka világos: a jég olvadása nem csak a szénhidrogének és más ásványi kincsek hatalmas készleteihez nyitja meg az utat, de az Északi tengeri útvonalhoz is, ami a legrövidebb út Európából Ázsiába. Csakhogy a versengés meggátolhatja ezeknek a kincseknek a kitermelését - jelentette ki Dmitrij Szuszlov, a kül- és védelmi politikai tanács kutatási igazgatóhelyettese.

Fel kell készülnie arra, hogy mesterségesen eszkalálódik a feszültség az Arktisznál és valamiféle fegyverkezési hajszára is. Az a probléma, hogy ismeretlen nagyságú készletekről van szó: nem tudjuk valójában, milyen ez a mennyiség. De akármennyi is legyen, a kitermelés jelenleg rendkívül drága és gazdaságilag megalapozatlan lenne. A feleknek depolitizálniuk kellene az Arktisz iránti viszonyukat, az együttműködésre helyezve a hangsúlyt. Példaként említeném a Rosznyefty és az amerikai ExxonMobil együttműködését. De a fegyverkezés fokozása az Arktiszon negatív politikai klímát teremt, amely gátolja az ilyenfajta projektek megvalósítását.

  •  
    és megosztani