14 június 2013, 16:51

Koszovó 98: Richard Holbrooke és Slobodan Milosevic

Koszovó 98: Richard Holbrooke és Slobodan Milosevic

1998 októberében Richard Holbrooke Bill Clinton balkáni különképviselője csaknem minden nap repült Belgrádba. Holbrooke-t a daytoni megállapodás atyjának hívták. Mint ismeretes, ez a megállapodás 1995-ben véget vetett a háborúnak Bosznia-Hercegovinában.

Holbrooke jól ismerte Milosevicset, és tudta, hogy csak az erő pozíciójából kell cselekednie. Őszintén mondta, hogy ha Milosevics nem fogadja el Washington feltételeit, a NATO bombázni fogja az országot. Clinton-nak bármilyen áron még a tél beállta előtt támogatnia kellett Thaci-t és a csapatát.

Arra az időre a jugoszláv hadsereg már visszanyerte ellenőrzést Koszovó jelentős részében. És az Egyesült Államok leplezetlen zsaroláshoz folyamodott: ha nem lesz béke a koszovóiakkal, készüljenek a legrosszabbra. Slobodan Milosevic kénytelen volt engedni a zsarolásnak. Akkoriban Belgrádban jártam, és sok újságíróval beszélgettem. Mindegyikük mondta, hogy Milosevics tudja: ma vagy holnap háború indul Szerbia elleni. A NATO már a több mint hat hónapja készül rá. De az Egyesült Államokban és Európában a közvélemény még nincs kész erre, ez pedig időt és pénzt igényel.

Közvetlenül azután, hogy 1998. október 13-án Milosevics elfogadta Holbrooke és Clinton feltételeit, új, anti-jugoszláv propaganda kampány kezdőddött. Elsőkként Ibrahim Rugova és Hashim Thaci lépett fel. Azt mondták, hogy elégedetlenek a koszovói probléma békés megoldását szolgáló belgrádi megállapodásokkal, hogy soha nem hisznek a jugoszláv vezetők jóakaratában. És ismét sürgették az amerikaiakat, hogy mérjenek csapást a szerb erők ellen.

1998. október 15-én Genfben Badil Mahmuti az UÇK politikai képviselője Svájcban hasonló militáns felhívásokkal fordult a világközvéleményhez.

A genfi Nemzetek Palotájában rendezett sajtótájékoztatón „abszurdnak” nevezte a döntést, amely szerint 2000 EBESZ-megfigyelőt kell küldeni Koszovóba. A jugoszláv vezetőséget azzal vádolta, hogy „túszokká” akarja tenni a megfigyelőket ha a NATO légi csapásokat mér. Mahmuti követelte, hogy az UÇK is részt vegyen a Koszovóról folytatott tárgyalásokban. Kétségbe vonta Richard Holbrooke különképviselő és Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök közti megállapodást. „Senkinek nincs joga, hogy megállapodásokat kössenek Koszovó státusáról az UÇK részvétele nélkül, és függetlenségen kívül az nem lát semmilyen más megoldást” – jelentette ki Thaci képviselője.

Ugyanakkor Mahmuti leszögezte, hogy az UÇK-nak nincs problémája a fegyverekkel, a Balkánon sok van belőle”. Aztán hozzátette: „Készen állunk a fegyveres harc folytatására, egészen a felszabadulásig.” Ugyanazon a napon Genfben az UÇK képviselője ellentmondásos nyilatkozatokat tett a szerbek polgári jogait illetően a jövőbeni „független államban”. Először biztosította: „Független államunkban a szerb lakosság és más kisebbségek is ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az albánok, és nem fogunk bosszút állni a szerb kisebbségen.” Néhány perccel később pedig ragaszkodott hozzá, hogy a szerbeknek és az albánoknak nem egyforma története és kultúrája van, ők nem élhetnek együtt.

  •  
    és megosztani