11 június 2013, 18:29

Oroszország napja: nem egyszerű múltú ünnep

Oroszország napja: nem egyszerű múltú ünnep

Az orosz honpolgárok naptára 21 évvel ezelőtt egy újabb ünnepnappal bővült: elfogadták az Oroszországi Föderáció szuverenitását kimondó nyilatkozatot, később pedig ez a nap Oroszország napja lett. A döntést az orosz parlament hozta meg a legújabb kori történelem egyik legnehezebb időszakában. Azóta június 12. az ország fő állami ünnepe lett, de az oroszok csak most kezdik megszokni.

A világ politikai térképén megjelent új állam – az Oroszország Föderáció - arra az időszakra esett, amely sorsdöntőnek bizonyult sokmillió ember számára. A sokak által birodalomnak nevezett Szovjetunió szétrombolását gazdasági visszaesés kísérte, a társadalomban negatív hangulatok uralkodtak el, politikai erők jelentkeztek, amelyek egyáltalán nem mindig voltak alkotó tevékenységre hangolva. A köztársasági és szövetségi hatalom konfliktusa miatt beindult a szovjet térség gyökeres politikai átalakítása.

Az új korszak Oroszország történetében alkotmányos reformmal, a határok megvonásával és az állami közigazgatás elvileg más rendszerével, az állami élet demokratikus elveinek kikiáltásával kezdődött. Oroszország államiságot szerzett, megszabta nemzeti prioritásait és elfoglalt helyét a globális politikában.

Az ifjú orosz állam kialakulása nem ment zökkenőmentesen. Ennek több oka is volt: a társadalom sokrétűsége, etnikai és felekezeti tarkasága, politikusi ambíciók, óriási gazdasági problémák, külső erők nyomása. A szuverén Oroszország első évtizedét beárnyékolta az 1993. évi politikai válság, a csecsenföldi fegyveres konfliktus, az 1998-as fizetésképtelenség bejelentése. Volt olyan idő, amikor úgy tűnt, hogy az ország a felbomlás és a polgárháború küszöbén áll. Azonban a 2000-es évek elején – amikor új csapat került a Kremlbe – a helyzet rohamosan javult. Ezt elismerik a mostani hatalomnak még a legádázabb bírálói is.

Napjainkban nyugodtan megállapítható, hogy Oroszország önálló és tekintélyes ország lett. De vajon ez azt jelenti-e, hogy az állampolgárok elismert és személyes ünnepüknek tekintik a június 12-i napot? Bizonyára, a válasz nemleges. És ez elsősorban annak tudható be, hogy még mindig erős a szovjet idők iránti nosztalgia – véli Leonyid Poljakov politológus.

„Június 12. az adekvát felfogás szempontjából nehéz dátum. Oroszország gyakorlatilag még a Szovjetunió keretében kiáltotta ki függetlenségét. A mai társadalom bizonyos része szerint a Szovjetunió felbomlása kolosszális geopolitikai és emberi tragédia. Ugyanakkor ehhez a naphoz kötődik a szuverén Oroszország megalakulása. És ez jelenti a fő problémát.”

Egyébként senki sem cáfolta meg azt az igazságot, hogy a múltba nincs visszaút. Így valószínűleg előbb vagy utóbb megszűnik a nosztalgia is, legalábbis mint eléggé elterjedt jelenség. Az országnak előre kell haladnia. Kialakult –bár nem problémamentesen – demokratikus országként Oroszország folytatja pozíciói megszilárdítását.

  •  
    és megosztani