9 június 2013, 17:06

Baktériumok vagy antibiotikumok: a harc folytatódik

Baktériumok vagy antibiotikumok: a harc folytatódik

A Pennsylvaniai Egyetem (USA) kutatócsoportja bejelentette, hogy egy alapvetően új antibiotikumot hoztak létre. Ez nem vált ki rezisztenciát a baktériumoknál, a hatékonysága pedig százszor nagyobb a ma használt készítményekhez képest.

A tudományos közösség azt tárgyalja, hogy vajon az emberiségnek sikerül-e elfelejtenie az új gyógyszer segítségével a fertőző betegségeket.

A mai orvostudomány egyik legnagyobb problémája a mikroorganizmusok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája. A múlt század ’40-es éveiben megjelent antibiotikumok alapján az orvosok úgy hitték, hogy megfelelő eszközt találtak a fertőzésekkel szembeni harchoz. Azonban hamarosan kiderült, hogy a baktériumok sikeresen leküzdik a gyógyszerek okozta akadályokat: mutálódnak és immunissá válnak az ismert szerekkel szemben. Így új utakat kezdtek el keresni a kórokozók elleni küzdelemben.

A Pennsylvaniai Egyetem tudósai a Kenneth Kyler által vezetett csoport 1996. évi felfedezését vették alapul. Akkor azonosítottak egy korábban ismeretlen, kizárólag a baktériumokra jellemző védekezési mechanizmust a fehérjék bioszintézise során. Azóta Kyler és csapata olyan molekulák keresésével volt elfoglalva, amelyek képesek ”áttörni” ezt a védelmet és ezzel együtt leállítani a bakteriális fehérjék termelését. Miután 633 ezer különböző molekulát teszteltek le az E. coli baktériumon, a tudósok kiválasztották azt a 46-ot, amelyek a mikrobák osztódási folyamatát a leghatékonyabban blokkolják. Állításuk szerint az egyik ezek közül százszor hatékonyabb volt a tuberkulózis mikobaktériumaival szemben, valamint képes megsemmisíteni a szibériai fekély (lépfene) és a vérhas kórokozóit.

Eközben a szakértők úgy vélik, hogy túl korai hasonló kijelentéseket tenni csupán a laboratóriumi tesztekre hagyatkozva. Szergej Jakovlev, a moszkvai Szecsenov Orvosi Akadémia kórházi terápia tanszékének professzora a következőket nyilatkozta:

Az összes eddigi kísérlet egy ilyen vegyület létrehozására sajnos megrekedt a kísérleti kutatás szintjén. A megközelítés potenciálisan érdekes, azonban minden attól függ, hogy képesek lesznek-e találni olyan, az emberre nem mérgező vegyületet, amely egyúttal antimikrobiális aktivitással rendelkezik a klinikai törzsekkel szemben, nem pedig csak a sejteken való kísérletek során. Ha ez sikerül. akkor már beszélhetünk valamilyen perspektíváról.

Azonban még akkor sem lehet majd kijelenteni, hogy a baktériumok nem válnak rezisztensé az új típusú antibiotikumokkal szemben. Ők már bizonyították az állóképességüket és a ”ravaszságukat”. Általában eltelik néhány év, és megjelenik a készítménnyel szembeni rezisztencia, - jegyezte meg Vlagyiszlav Mitrohin, a Novoszibirszki Állami Orvosi Egyetem hazai betegségek tanszékének docense:

Szükségünk van az antibiotikumok klinikai vizsgálatára. Amikor megkapjuk a klinikai hatékonyságot igazoló eredményeket, akkor tudjuk csak megmondani, hogy valójában mennyire hatásosak a készítmény új mechanizmusai.

  •  
    és megosztani