5 június 2013, 14:52

Törökországi helyzetkép. Video

Törökországi helyzetkép. Video

Elszalasztotta a belpolitikai ellentmondások békés megoldásának lehetőségét Erdogan kormánya. Az országban a konfliktus továbbterjedhet, nincs kizárva a török variációjú „muzulmán testvérek” hatalomra jutása. Az iszlamisták és a kemalizmus hívei között régóta lappangó konfliktus most szikrát kapott.

A kemalizmus kimondottan török doktrína, amelyet 1927-ben fogalmazott meg és javasolt országa számára Musztafa Kemal Atatürk reformátor, Törökország első elnöke. Hat irányelv szerepel ennek az ideológiának az alapjában, egyebek között a republikanizmus és az állampolgárok összetartását kifejező nacionalizmus. A török társadalomban ezt követően váltakozó sikerrel dominált két nézet az ország fejlődését illetően: az egyik az európai közösséghez való csatlakozás irányvonalának támogatása, a másik a kimondottan az iszlám hagyományokhoz való igazodás.

Az Erdogan-kabinet tízéves kormányzása részint a török gazdaság növekedését, részint pedig az állam „könnyed” iszlamizálását jelentette. Szergej Druzsilovszkij orientalista szakértő szerint, a Gezi park beépítése elleni tiltakozás ürügyet adott a lakosság liberális része elégedetlenségének kifejezésére a „könnyed” iszlamizáció következményei miatt.

Törökországban a lakosság 30 százaléka a kemalizmus híve. Közel ilyen arányú az iszlamisták száma, és még ennyi azoké, akik nem foglaltak állást. Ameddig a kormány az enyhe iszlamizálás politikáját folytatta, nem volt különösebb gond. De az „arab tavasz” és a szíriai események miatt, a rezsim tekintélyelvűsége erősödött, megjelentek láthatóan iszlám beütésű törvények. Ez is tiltakozást vált ki, hiszen a török társadalom jelentős mértékben világi, bármit is mondjanak róla.

Az is teljesen világos, hogy Törökország mély politikai krízis küszöbén áll – állapította meg Rádiónknak adott interjújában Sztanyiszlav Taraszov, a közel-keleti országok szakértője. Törökország lényegében egy szíriai katonai invázió közelébe jutott, ami mély felháborodást váltott ki a társadalomban. Most a törökök ötven százaléka nem támogatja az Erdogan-kormány külpolitikáját.

Számos politikai erő követeli Erdogan lemondását, ezért nem kizárt a csere. Most a népszerűség tekintetében Abdullah Gül elnök van az élen, a második helyen Kemal Kilicdaroglu, az ellenzék vezetője.

Sztanyiszlav Taraszov szerint a törökországi városok utcáin most zajló megmozdulások ideológiai szembenállást mutatnak: maradjon-e az ország világi jellegű vagy legyen iszlamizáltabb. Ez a szembenállás olyan vákuumot hozhat létre, amelyet egy harmadik erő tölthet meg. Elvileg beavatkozhat a katonaság, amely már nem egyszer hajtott végre puccsot Törökországban.

 

  •  
    és megosztani