3 június 2013, 18:28

Szenvedélyek tombolnak a szovjet holdjáró körül

Szenvedélyek tombolnak a szovjet holdjáró körül

Az idén lesz 20 éve, hogy a Sotheby’s árverésen eladták a Lunohod-2 szovjet holdjárót, amelyik 1973 óta a Holdon volt. Ez alatt a 20 év alatt Richard Garriott gyűjtő, egy asztronauta fia volt a holdjáró gazdája, aki 2008-ban maga is turistaként ellátogatott a nemzetközi űrállomásra.

Az aukciósházak eddigi történetében ilyesmi még nem volt. 1993. december 11-én a new yorki árverést teljes egészében a világűr témakörében szervezték meg. Akkor árverezték el azt a manökent, amelyik Jurij Gagarin előtt 20 nappal járt az űrben (rajta a következő felirat: „Hozzáérni tilos. A megtalált tárgyról azonnal tegyen jelentést a hatóságoknak”), Jevgenyij Leonov szovjet űrhajós sportöltönyét, a Szojuz űrhajó leszállóegységét, a Föld körüli pályán járt leveleket, speciális sakk-készletet, a Luna 16 szovjet szonda által hozott holdkőzetből három darabkát.

A 68A sz. tárgy: Lunohod-2 holdautó a Luna-21 platformmal együtt. Ki volt kötve, hogy a nevezett tárgyak Földre való visszaszállítása nem garantált, ennélfogva csupán a birtoklás jogát adják el. A vásárlókat ez nem hozta zavarba, a tárgyakat 68500 dollárért találtak gazdára. Richard Garriott üveg alatt keretben őrizte a birtokjogát igazoló okiratot.

Most már a Holdon ott áll az orosz szonda, de amerikai állampolgárnak van rá tulajdonjoga. Vajon Oroszországnak meg kell-e próbálnia visszaszerezni a tulajdonjogot a holdjáróra? A kérdés általánosabb értelemben is felvethető. Vajon vissza kell-e szereznünk az eladott tárgyaknak legalább egy részét? Az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatója, Lev Zeljonij kommentárja.

„Általános megfontolásból szeretném, ha visszavásárolnánk ezeket a tárgyakat. Másrészt ezek a tárgyak segítenek népszerűsíteni a szovjet űrkutatási eredményeket. Például, Toulouse-ban van egy Űrváros Múzeum, és abban sok olyan tárgya található, amelyet a franciák az orosz cégektől szereztek be. Eleinte csodálkoztam: Hogy lehet az, hogy nekik van, nekünk pedig nincs ilyesmi? Aztán pedig, amikor már láttam, hogy ez hogyan működik – sok ezer francia iskolás eljön a múzeumba és látja (a franciák őszintén bemutatták, hogy mi mit csináltunk ezen a téren), akkor ez Oroszország érdekében működik!”

Ne felejtsük, hogy mennyire nehéz év volt Oroszország számára az 1993. esztendő. Éppen hogy felbomlott a Szovjetunió. Sok kutató elvesztette munkahelyét, mások hónapokon át kaptak fizetést. A Lavocskin Tudományos Kutatóegyesület, ahol feltalálták a holdjárót, nem volt kivétel e tekintetben. Az árverésen befolyt pénzből támogatták a tudósokat, ennyi hasznot láttak belőle. Azonban kétséges, hogy ez pontosan így volt.

Richard Garriott közben bejelentette, hogy joga van a holdjárónak helyt adó telekre a Holdon, ami nem kerül ellentmondásba azzal a nemzetközi egyezménnyel, hogy sem a Hold egészében véve, sem annak egyes részei nem kerülhetnek egyik ország tulajdonába sem. Az egyezmény ugyanis nem vonatkozik magánszemélyekre.

  •  
    és megosztani