31 május 2013, 13:24

Harc az Atlanti-óceán déli részéért

Harc az Atlanti-óceán déli részéért

Az utóbbi időben politikai elemzők egyre gyakrabban az Atlanti-óceán déli részét a politikai térkép új pólusának nevezik. Éppen erre koncentrálódnak a világ nagyhatalmai és azon országok érdekei, amelyek csak most erősödnek meg és igyekeznek bővíteni és megerősíteni befolyásukat ebben a körzetben.

Gyakorlatilag az egész huszadik században a világóceán e részére csak közvetve irányult a vezető hatalmak érdeklődése. A második világháború főbb tengeri csatái az Atlanti-óceán északi részében zajlottak le. Ez a régió állt a Szovjetunió és az Egyesült Államokban érdekeinek központjában a „hidegháború” korszakában.

Most a regionális és globális játékosok katonai-stratégiai aktivitása az Atlanti-óceán déli részére helyeződik át – szögezi le Szergej Grinyajev politikai elemző:

Jelenleg változás megy végbe a geopolitikai erők elosztásában: a nyugat-európai központok részben vesztik jelentőségüket, az ázsiaiak visziont megerősítik azt. Ezért átalakulnak a globális paiacok, transzkontinentális közlekedési útvonalak és pénzmozgások. Minden olyan tényező, amely meghatározza a geopolitikai hatalom központját, az utóbbi években mozgásba indult. Éppen ez határozza meg az érdeklődést az Atlanti-óceán déli részén.

A szakértők különhangsúlyozzák egyes regionális szereplők aktivitását. Brazília például, komolyan fel akarja újítani a flottáját, amelyhez a franciától kapott könnyű repülőgép-anyahajó és több tucat más hajó tartozik. Az ország aktívan épít nukleáris tengeralattjárókat. A brazilok – érezve a dél-atlanti szenvedélyek hevét – egyértelműen elébe próbálnak vágni az eseményeknek.

A régió küszöbén kopog Kína is. Állandóan növekszik kereskedelmi forgalma a dél-atlanti országokkal. Kína már régóta nem fér el az ázsiai-csendes-óceáni térségben –mondja Alekszandr Sirokorad katonai szakértő.

Kínai haditengerészeti hajók gyakran megjelennek az Indiai- és az Atlanti-óceánon. A jövőben ez a jelenlét csak szélesedni fog. Annál is inkább, hogy Kína aktívan épít repülőgép-anyahajókat, és ezek hamarosan megjelenhetnek az Atlanti-óceán déli részén. Ami az USA-t illeti, ez az ország a huszadik század közepétől kezdve prioritásosnak tartotta a dél-atlanti régiót. Az amerikaiak soha nem hagyják el azt.

India jelenléte az Atlanti-óceán déli részén egyelőre nem hasonlítható össze a kínaival, de ebben az esetben is szó lehet arról, hogy Delhi érdekelve van, hogy megkapja saját részét a regionális tortából. Újra Alekszandr Sirokoradé a szó:

India, ugyanúgy, mint Kína, most aktívan próbál létrehozni a repülőgépszállító flottát. Annak hatósugarához valószínűleg tartozik majd a Atlanti-óceán déli része is. Öt flotta: a repülőgép-anyahajókkal rendelkező amerikai, indiai és kínai, valamint a part menti dél-afrikai és brazíl flotta akarva-akaratlanul is rivalizálni fog a tengeren.

A közelmúltban német elemzők feltételezték, hogy a dél-atlanti régió az energiahordozók kitermelésének új központjává válhat, amelyet méreténél fogva össze lehet majd hasonlítani a Közel-Kelettel. Bár a fő ásványi kincsek lelőhelyeit az óceán fenekének e területén még nem teljesen tárták fel. Egyelőre csak feltételezésekről van szó. Ez azonban elég ahhoz, hogy a nagyhatalmak az Atlanti-óceán déli részét egyik prioritásuknak tekintsék.

  •  
    és megosztani