29 május 2013, 17:42

Földrengések akadályozzák a navigációt

Földrengések akadályozzák a navigációt

Az erős földrengések miatt a GPS és a GLONASZSZ műholdas navigációs rendszerek földi állomásai alatt elmozdul a talaj. A koordináták hibás mérése komoly negatív következményekkel járhat – állítja Paul Tregoning geofizikus az ausztráliai Canberrából.

A kutatók a 2000 utáni 15 legerősebb (kb. 8 pont erősségű) földrengés adatait vizsgálták ki. Megállapították, hogy még több ezer kilométer távolságban is a földrengés epicentrumától egypár milliméterre elmozdul a földkéreg. A mindennapi navigációs eszközök számára a különbség lényegtelen, a különlegesen pontos mérések számára pedig megengedhetetlenül nagy a hiba.

A földrengések miatt a földkéreg függőleges irányban is eltolódik. A GPS és a GLONASZSZ szputnyikjai nemcsak a koordinátákat, hanem a magasságot is mérik. Egyszóval, a navigációs eszköz hibás adatokkal szolgálhat a világóceán szintjéről és emelkedése sebességéről. Ilyen adatok felhasználása esetén a számításokban hiba történhet és inkorrekt konklúziók vonhatók le a globális felmelegedés folyamatáról.

Az ausztráliak szerint figyelembe kell venni a földrengések következtében történt deformálódásokat. Ezt érdemes megtenni – véli a Geofizikai Intézet igazgató-helyettese, Jegvenyij Rogozsin.

„Az erős földrengések miatt lényegesen módosul a Föld felszíne. Azt hiszem, hogy korrekciót kell végezni tekintettel azokra a földrengésekre, amelyek a GPS és a GLONASZSZ hálózat kialakítása után történtek.”

A problémát részben már megoldották. Az Orosz Kozmonautikai Akadémia levelező tagja, Andrej Ionyin elmondta:

„Az erős földrengés módosítja a Föld gravitációs terét és ezzel eltorzítja a műholdak haladására vonatkozó napos előrejelzést. De tekintettel arra, hogy a GPS és a GLONASSZ rendszerek számára sok korrigáló állomást létesítettek, amelyek összehasonlítják a műholdak mozgását az előre kiszámított modellel, a hibákat már a következő napon kijavítják.”

Mindazonáltal a földkéreg milliméteres elmozdulását nyomon követő tudományos kutatók számára a kérdés időszerű marad. Ionyin elmondása szerint a kérdéssel elsősorban a matematikusoknak kellene foglalkozniuk. A különböző navigációs rendszerek matematikai modelljei nem azonosak, az International Terrestrial Reference Frame rendszerhez kapcsolódó térképek nem módosulnak.

Következő lépésként fejlődést kaphatna az ausztráliak ötlete – a számítások földi rendszere újabb korrekciója során figyelembe kellene venni az erős földrengések következtében előálló hatásokat. Ennek szükségessége amiatt is indokolt, mert a földrengések övezetében a talaj jelentősen elmozdul. A május 24-i Ohotszki-tengeri földlökéseket követően Szahalin északi részének térképe 8 m-re „helytelenné” vált. 1988-ban pedig az örményországi Szpitakban történt romboló földrengés következtében a térség szintje több mint 2 m-rel lett alacsonyabb.

  •  
    és megosztani