27 május 2013, 19:15

Kína a Holdra siet

Kína a Holdra siet

Kína megkezdte a Csane-3, harmadik holdjárójának a tesztelését - olvasható a Kínai Állami Kozmikus Hivatal jelentésében. A tervek szerint Csane-3 az év második felében indul a Föld természetes mellékbolygója felé.

A Csane-3 puha leszállást hajt végre a bolygóra, ahova kínai holdjárót szállít. A napelemekkel felszerelt önjáró szerkezet súlya mintegy száz kiló, legalább 3 hónapig kell dolgoznia majd a Holdon. A földi teszteléseket olyan körülmények között folytatják, amelyek hasonlítanak a Holdon uralkodókra. Például, ki kell bírnia a mínusz 200 és plusz 150 Celsius fok közötti hőmérséklet-ingadozásokat.

A kínai pilóta nélküli repülések a Holdra 2007 októberében kezdődtek meg, amikor Csane-1 indult útnak. A 16 hónapig tartó repülés eredményeként a Hold felszíne háromdimenziós, nagy felbontású térképét készítették el. 2010-ben a második kutatási szerkezet indult a Holdra, amely lefényképezte azokat a területeket, amelyek egyikére leszáll majd a Csane-3. Így Kína következetesen közeledett a holdjáró szállításához a Holdra – mondta Andrej Ionov, űrkutatási szakértő, az Űrhajózási Akadémia tagja az Oroszország Hangjának adott interjújában:

Persze, van egy sor tudományos probléma. De az, amit Kína most csinál, a technológiák tökéletesítésére hasonlít, tehát, ugyanazt az utat járja, amit az USA és a Szovjetunió 30-40 évvel ezelőtt tett meg. Valamilyen új tudományos eredmény itt nem várható. Sok szakértő úgy gondolja, hogy a hold fázis nem kötelező. Sokkal ígéretesebbnek tűnik a Mars-kutatás.

Kína azonban úgy döntött, nem hagyja ki a „Hold lépcsőfokot”, amelyen már túl vannak az űrkutatás úttörői. 2011 végén megjelent a „Fehér Könyv”, amely Kína űrkutatásáról szól. Ebben először hivatalosan is megerősítették, hogy Kína ember vezette űrhajók repülését tervezi a Holdra.

A szakértők beszélni kezdtek arról, hogy a nemzetközi űrkutatások új központja van kialakulóban: az „ázsiai űrkutatás”. Hiszen egy hónappal az első kínai holdjáró előtt útnak indult a Kaguya nevű japán műhold. Egy évvel később - 2008 októberében - egy hasonló indiai szonda a Chandrayan-1 indult a Hold körüli pályára.

Szakértők úgy vélik, hogy Kína és Japán, Kína és India közötti versengés egyre inkább áttér a kozmikus szférára. A három ország egyikének sikerére azonnal válaszolnak a versenytársak.

Bár az elemzők megjegyzik, hogy a három ázsiai hatalom között csak Kína szándékozik rövid idő alatt előretörni az űrkutatás minden területén, többek között a Hold versenyben is.

  •  
    és megosztani