20 május 2013, 15:55

Az ENSZ-ben kiszámolták az elemi csapások okozta károkat

Az ENSZ-ben kiszámolták az elemi csapások okozta károkat

Két és fél trillió dollár: az ENSZ adatai alapján ilyen veszteségeket okoztak a természeti katasztrófák a 21. század elejétől. A világszervezet szakértői szerint az államok az üzleti világgal közösen csökkenthetnék a kockázatot, minimálisra csökkentve az elemi csapások következményeit.

A jelentés szerint - amelyben 56 ország viszonylatában tárták fel az elemi csapások okozta gazdasági veszteségeket - jelenleg a katasztrófák következményeit nem mérik fel eléggé. Ismeretes, hogy 2012-ben több mint 310 természeti katasztrófában – földrengés, áradás, hurrikán – több mint kilencezren vesztették életüket, és több mint egy millió embert érintettek hatásai. A gazdaságnak főleg a hurrikánok és a földrengés okoz károkat. De vannak olyan kockázatok, amelyek még nem mutatkoztak meg teljes valóságukban. Gondolni lehet egy nagy meteorit vagy aszteroida becsapódására. Bár a Cseljabinszk mellett lezuhant kis meteorit alapján meg lehet ítélni a baj nagyságát – mondja

AlekszandrLobuszev

, a Kőolaj- és Gázintézet professzora.

Az emberiséget fenyegető alapvető elemi csapások a világűrrel és a Föld belső energiájával függenek össze. A kozmikus jelenségek, elsősorban a nagy meteoritok és aszteroidák, lezuhanhatnak a szárazföldre és a vízterületre egyaránt. Amennyiben vízterületre, akkor katasztrofális következménnyel járó cunamit válthatnak ki. Ha a Föld belső erőit nézzük, akkor itt elsősorban a földrengésekre kell gondolni, amelyek ugyancsak kiválthatnak szökőárakat.

A jelenkori civilizáció gyenge pontjai az óriási lakossággal, bonyolult infrastruktúrával rendelkező nagyvárosok, a különböző műszaki objektumok, mint az atomerőművek. Ezeknek a megrongálódása sokszorosára növeli az elemi csapás pusztítását. Ezt igazolja a fukusimai atomerőmű esete is.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a jelentés bemutatásakor kiemelte, hogy a fő felelősséget a katasztrófák kockázatának csökkentésében a kormányok viselik, de siker érdekében érdemes partnerségben dolgozni a magánszektorral: a befektetési bankokkal és a biztosítótársaságokkal. Hiszen éppen a magánszektorra jut világviszonylatban a befektetések 85 százaléka, amikor új épületek létesítéséről, iparról vagy az infrastruktúra kulcsfontosságú objektumainak fejlesztéséről van szó.

Napjainkban a szakértők a természeti katasztrófák kockázatának csökkentésében két alapvető utat látnak: ez az előrejelzési és figyelmeztetőrendszerek fejlesztése, valamint az elemi csapásoknak ellenálló épületek, infrastrukturális létesítmények építése. A szakemberek szerint az üzleti világ egyelőre nem eléggé készült fel az ilyen kiadásokra. Ellenkezőleg: gyakorta inkább csak megpróbál a biztonságon takarékoskodni.

  •  
    és megosztani