14 május 2013, 15:52

10 részes sorozat az orosz megszállásról

10 részes sorozat az orosz megszállásról

Norvégiában 10 részes thrillert forgatnak arról, hogy az orosz csapatok megszállják az országot. A filmet a jövő év végén mutatják be. A norvég lapok azt írják, hogy ez lesz a legköltségesebb tévéprojekt. 80 millió koronát - azaz kb. 12 millió eurót - költenek a forgatásra.

A hollywoodi mérték szerint ez persze nem sok. Másrészt viszont 10 rész, ez már nem tréfa, felér valamiféle hosszas politikai nyilatkozattal. Annál is inkább, mert az állami Norvég Filmintézet és a közszolgálati NRK-csatorna finanszírozza.

A cselekmény nagyon egyszerű: Moszkva elfoglalja a fjordokat, ellenőrzés alá veszi a kőolajszállítást a be nem fagyó tengeri útvonalakon. Ez „könnyed”, vagy ahogy a szerzők nevezik, „selymes megszállás”. Senki sem bántja a hagyományokat, a norvégok életstílusát, jólétüket. Csak már nem ők irányítják saját országukat. Marianne Grey, a film producere szerint ez pszichológiai momentum: meg kell nézni, hogy egy ilyen helyzetben kik vállalnak kockázatokat hazájuk szabadságáért.

Geir Pollen norvég író viszont fel van háborodva. Szentpéterváron tanít. Rámutat,. Hogy Norvégiát csak két ország – Svédország és Németország – szállta meg. A szovjet csapatok épp ellenkezőleg: 1944-ben felszabadították Norvégia északi részét. Az országnak ezen a részén és a Karéliai-földszorosnál a Szovjetunió 33 ezer katonát vesztett.

Ez iránt a ruszofób projekt iránt csak negatív lehet a viszony – mondja Szergej Markov ismert orosz politológus, az orosz Társadalmi Kamara tagja.

Azt hiszem, nem lenne felesleges, ha ennek kapcsán a Külügyminisztérium jegyzéket intézne. Mi a Társadalmi Kamara keretei között ugyancsak tiltakozunk. És tesszük azt mindaddig, amíg ez az intellektuálisan és erkölcsileg alacsony szintű filmprojektről nem mondanak le.

A hidegháború idején a norvégek aktívan kutattak szovjet tengeralattjárók után. Titkos szovjet bázisokat sejtettek a Spitzbergákon. De semmit nem találtak. Petter Wallace, a film egyik producere azt állítja, hogy ez egy játékfilm, és bárki lehet a megszálló. Csak azt akarták bemutatni, hogyan viselkednének a norvégok megszállás esetén. De érdekes módon a megszállók az oroszok lettek. Bár a történelmi tények azt mutatják, hogy 1940 áprilisa és 1945 májusa között a fasiszta csapatok szállták meg Norvégiát, és azokban a távoli időkben kollaboráns kormány volt az országnak. 1943 augusztusában a Quisling-kormány hadat üzent a Szovjetuniónak. Hatezer norvég harcolt a keleti fronton. A II. világháború után Norvégiában közel 30 ezer kollaboránst tartóztattak le.

  •  
    és megosztani