17 április 2013, 15:51

Katonai költségek: hol lesz meleg a helyzet?

Katonai költségek: hol lesz meleg a helyzet?

A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) közzétette a világ katonai költségvetéseinek 2012. évi összesítéseit.

Ez alapján a költségvetések összességében 0,5%-al csökkentek 2011-hez képest, több országban és régióban azonban egyre növekednek. Világelsők között van Oroszország is, a 2012-es évben az orosz költségvetés majd 16%-al, azaz több mint 12 milliárd dollárral nőtt.

Az európai országok a csökkentésben világelsők. A 31 országból, melyek az Európai Unió vagy a NATO tagjai, 18 ország több mint 10%-al csökkentette katonai költségvetését. Ennek a nagy spórolásnak az okai különbözőek. Először is az elhúzódó válság késztet erre, másodszor pedig a tényleges katonai fenyegetettség hiánya. Először a Varsói Szerződés, majd a Szovjetunió felbomlása ahhoz vezettek, hogy egy nagy európai háború lehetősége harmadrendű problémává vált. Ez a haderő (főleg a szárazföldi haderő) általános csökkentéséhez vezetett ritka kivételekkel. Ugyanakkor az európai országok hadseregeinek expedíciós lehetőségei (kétéltű hajók, támogató erők, szállító légierő és egyéb eszközök, melyek a haderő távolsági működését biztosítják) egyre növekednek.

A modern felszerelésekre fordított költségeket nem lehet csökkenteni. Minden újabb nemzedékkel egyre drágábbak lesznek a fejlesztések. Egyik részről ez a költségek növekedését vonja maga után, másrészről viszont arra kényszerít, hogy még inkább korlátozzák a vásárolt mennyiséget, ily módon egyre növelve az különböző harci eszközök egységárát.

Az ázsiai országok katonai költségvetése három százalékkal növekedett egy év alatt. A növekedésben Kína, Japán, India, Vietnám és Indonézia járnak az élen. A régióban folyamatosan zajló konfliktusok és Kína sokakat aggasztó erősödése kiváló ösztönző tényezők a katonai költségek növeléséhez. Az alaphangot kétségkívül Kína adja: 2012-ben Kína katonai költségvetése 11,5 milliárd dollárral, azaz 7,5%-al növekedett elérvén így a 160 milliárd dolláros határt (az Egyesült Államok után a második helyezés).

Oroszország katonai költségvetése az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan növekedett a 2010-es év kivételével, amikor csökkentették a költségeket. Ma Oroszország, 90 milliárd dolláros költségvetéssel a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Kína után. A kis híján 16%-os növekedés csúcsnak számít a nagyméretű országok körében. Helytelen volna azonban „Moszkva különös agresszivitásával” magyarázni ezt a jelenséget. Azt kell figyelembe venni, hogy Oroszország katonai költségvetésének növekedése a nagy országokra jellemző normális mértékre történő visszatérést jelenti. Egyes területeken Oroszország kénytelen hatalmas összegeket áldozni az újrafegyverkezésre. Ez szükséges, hogy kompenzálják a '90-es, 2000-es évek elégtelen katonai költségvetésének következményeit.

Végül pedig Oroszország egy egész csoport katonai fenyegetésnek kell, hogy ellenálljon. Ha pedig egy Európai háború lehetősége nem is tartozik ezek közé, akkor a közép-ázsiai és távol-keleti problémák nem ígérnek könnyű megoldást még az elkövetkezendő évtizedben sem.

Gyakorlatilag mindenhez szükség van pénzre az interkontinentális rakéták vásárlásától a katonák felszereléséig. A jelenleg működő állami újrafegyverkezési programot figyelembe véve Oroszország katonai költségvetésének további növekedését lehet jósolni. Az évtized végére minden valószínűség szerint elérheti a 200 milliárd dollárt évente, hacsak nem jön közbe valamilyen komoly gazdasági katasztrófa.

  •  
    és megosztani
Véleménye szerint, mi lesz az Oroszország elleni szankciók eredménye?