26 március 2013, 14:56

A palagáz csillogása

A palagáz csillogása

Nagy-Britannia, Kína, India és több más ország is fellelkesült a palagázból nyert energia hallatán. A szakértők azonban kételkednek, hogy az amerikai siker megismételhető.

Azokról az országokról van szó, amelyeknél a saját hagyományos energiahordozók területén bizonyos hiány tapasztalható. Ezeknek az országoknak a kormányai hatalmas összegeket fektetnek be az újfajta gázkitermelésbe. Sok elemző véleménye szerint, a hagyományos földgázkitermelés elérte a csúcsot. A régi kitermelőhelyek lassan kimerülnek, az újak pedig nehezen elérhető helyen vannak. Az energiaigény viszont nő, különösen olyan országokban, mint Kína és India, amelyeknek a gazdasága gyorsan fejlődik.

Ilyen körülmények között a reményt az alternatív forrásokba helyezik. Azonban azt az eljárást, amellyel az USA rendelkezik, nem lehet megvalósítani annak határain túl – mondja az orosz Energiai és Pénzügyi Intézet elemzője, Alekszej Gromov:

Az USA módszere nem mindenki számára elérhető, ott ugyanis több tényező egyszerre működött. Először is, jelentős a technológiai fejlődés. Másodszor, a palagázba még a válság előtt, 2008-ban fektettek be. Végül pedig, az amerikai földtulajdonosok magukénak tudhatják az altalajt is, így az amerikai állampolgárok is érdekeltek a kidolgozásban. Európában azonban más a helyzet. Mások a földtani feltételek. Gazdasági szempontból kevésbé kifizetődő. Az altalaj állami tulajdon, ezért az állam kénytelen megvásárolni a földeket, hogy kitermelje a gázt. Jelentős tényező a környezetvédelem is. A palagáz kitermelés nagy valószínűséggel metánszennyezést okoz nem csak a felszínen, de a felszín alatti vizekben is.

A palagáz kitermelés jelenlegi technológiája a következőképpen néz ki: függőlegesen fúrnak egy lyukat és lefektetnek néhány vízszintes, 2-3 kilométeres csővezetéket, amelybe beleöntik a vizet, homokot és vegyszert, majd hidrosztatikai nyomást idéznek elő, amelynek következtében leomlanak a gáztárolók falai és az összes elérhető gázmennyiség a felszínre jut. Egy ilyen művelethez 80-300 tonna vegyszert használnak. A környezetvédők számításai szerint, a palagáz kitermelés a felszín alatti vizek jelentős szennyezéséhez vezet.

Fontos az a tényező is, a palagáz kitermelésre fúrt lyukak sokkal rövidebb élettartamúak, mint amelyeket a hagyományos gázkitermelésnél használnak. Ezen kívül a palagáz kitermelés során nagy mennyiségű metán szabadul fel, amely fokozott üvegházhatáshoz vezet. Röviden, a palagáz kitermelés – egy kétélű kard.

  •  
    és megosztani