17 március 2013, 12:04

Ferenc pápa visszaadja az egyház patriarkális jellegét

Ferenc pápa visszaadja az egyház patriarkális jellegét

A Római Katolikus Egyház történelme során első alkalommal lett egy jezsuita a pápa. Egyes vélemények szerint a Vatikán azt reméli e döntésétől, hogy a Rend tapasztalata segít helyreállítani az egyház nagyon megtépázott hírnevét.

A ”Jézus Társaságát” (Societas Iesu) avagy a Jezsuiták Rendjét 1534-ben alapították meg, amikor a reformáció és a parasztháborúk megrengették a katolikus egyházat, amely akkor, ahogyan ma is, hamar elvesztette a hitelességét. A társaság határozottan elutasította az egyházi terheket és kigúnyolta a drága kultuszt. Akkor sokak számára úgy tűnt, a katolikus egyház napjai meg vannak számlálva.

Érthető, hogy az egyház nem tudta nem észrevenni a veszélyt. III.Pál pápa létrehozva egy új rendet, kijelentette, hogy célja az elveszett tömegek visszatérítése lesz. A rend felépítésének alapvető elvei közé tartozott a szigorú fegyelem, a fiatalok idősebbekkel szembeni feltétlen engedelmessége, valamint az élete végéig megválasztott rendfőnök abszolút tekintélye, aki közvetlenül a római pápa alárendeltje. A jezsuiták által kidolgozott erkölcsi rendszert ők maguk ”alkalmazkodónak” nevezték, mivel a körülményektől függően széles körű lehetőséget adott a vallási és erkölcsi követelmények önkényes értelmezésére. Ez hozzájárult a rendkívül rugalmas és szilárd szervezet létrejöttéhez, amely sok országban rohamosan terjesztette el a tevékenységét.

Annak ellenére, hogy a mai jezsuiták filozófiája nem sokban különbözik más katolikus rendekétől, a kritikusok egy része úgy véli, hogy nem teljesen utasították el azt az erkölcsöt, amelynek lényege: ”a cél szentesíti az eszközt”. Ha ezt a továbbiakban e szerint vizsgáljuk, akkor arra lehet következtetni, hogy a Vatikán ma ismét felszólította a jezsuitákat, így azok újból esélyt adtak a Római Katolikus Egyház számára, legalább is Európában.

Mellesleg messze nem minden szakértő ért ezzel egyet. Vlagyiszlav Petrusko ortodox pap a következőket mondta:

A jezsuiták politikai nézetei jelenleg nem egységesek, hanem nagyon is eltérőek. A latin-amerikai jezsuiták abban tűnnek ki a rendből, hogy aktív társadalmi tevékenységet folytatnak. Ez részben az úgynevezett felszabadítási teológiába fejlődött tovább, amely a marxizmus és a katolikus eszme összeegyeztetésének a kísérlete. Maga Ferenc pápa azonban meglehetősen konzervatív beállítottságú. Így nem hiszem, hogy bármit is jelentene egy jezsuita megválasztása.

Bárhogyan is legyen, Ferenc mindig is igyekezett megvédeni a jezsuita mozgalom egységét. Argentínában az 1976 és 1983 közötti katonai diktatúra idején Bergoglio hangsúlyozta az egyház apolitikusságát. Ezt pedig mindig felhozzák ellene a kritikusok. A jövendőbeli pápa álláspontját a „juntával való együttműködésként” emlegetik, mivel ő nem lépett fel nyíltan a rendszer ellen, amely több ezer argentin halálát okozta.

Ezen kívül ismeretes, hogy Ferenc kész megalkuvás nélkül küzdeni az egyház számára fontos kérdésekben. Az évek során többször és igencsak élesen szembeszállt a kormánnyal, időnként az elnöki palota nyílt ellenzékévé válva ezzel. 2010-ben határozottan ellenezte az azonos neműek házasságáról szóló törvény - ami a maga nemében az első ilyen törvény Latin-Amerikában - valamint a ”nemi identitásról” szóló törvény elfogadását, ami a transzszexuális és transzvesztita emberek számára teszi lehetővé a nem megválasztását.

Mindezek mellett Jorge Mario Bergoglio, Ferenc pápává válva egyértelműen egy szerény ember. Szűkszavú, mindig kész segítséget nyújtani, idegen számára mindenfajta pompa és hivalkodás, szigorú önmagával – így jellemezte mindenki Bergogliot, aki az egyházi szolgálata vagy a világi élete során megismerte őt.

Fotó: Ferenc pápa első sajtótájékoztatója

  •  
    és megosztani