13 március 2013, 15:00

Kína katonai költségvetésének növekedése természetes és elkerülhetetlen

Kína katonai költségvetésének növekedése természetes és elkerülhetetlen

A kínai Országos Népi Gyűlés soron következő ülésének elején közzétették a jövő évi hadi költségvetés tervezetét.

A 2013-as évben a katonai költségvetés tovább növekedett, ebben az évben 10,2%-al nő, így 114,7 milliárd dollárt tesz ki. Kína katonai költségvetésének mértéke már így is a világon a második helyen áll, ami több nyugati elemző szerint nem mutatja a teljes, tényleges katonai kiadásokat. Ezt még a kínai kormány is részben elismerte. Nem csinálnak nagy titkot abból például, hogy az új fegyverek fejlesztése és a velük végzett kísérletek nem képezik a költségvetésnek részét (kivéve, ha azok közvetlenül a csapatoknál kerülnek tesztelésre). Nem kerül bele a költségvetésbe ezen kívül a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tartalékosai fenntartásának költsége és a fegyverimport. Lehetséges, hogy vannak még más kiadások is, amik a kínai besorolás szerint nem tartoznak a katonai költségvetésbe.

Így sok nagy kaliberű katonai-fejlesztési program, melyeket most az egész világ figyelemmel kísér, mint a J-20, J-31 ötödik generációs repülőgépek, a J-15 fedélzeti vadászgép, az Y-20 nehéz szállítógép és a nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta egyelőre nem mutatkoznak meg a költségvetésben. Valószínű, hogy az új JL-2-es interkontinentális ballisztikus rakéták telepítése sincs még beleszámolva, amikhez a szükséges atom-tengeralattjárók azonban már szolgálatban állnak.

A múlt évben hadrendbe állított Liaoning repülőgép-anyahajó rendszereinek tesztelése és beállítása azonban már szerepel a költségvetésben. Ugyanakkor Kína tényleges költségvetése csupán pár százalékkal, vagy legfeljebb pár tíz százalékkal több a hivatalos adatokban szereplő összegnél, nem teszi ki azonban azon összeg többszörösét.

Az inflációt figyelembe véve Kína katonai költségvetésének növekedése a 90-es évektől számítva gyors, de viszonylag stabil. Ezt a növekedést természetesnek és elkerülhetetlennek kell tekinteni.

Először is, a kínai hadsereg előtt még most is áll a feladat, hogy behozzák az előző történelmi időszak alatt kialakult technikai elmaradást. Itt nem csak a 80-as években vagy korábban gyártott fegyverrendszerekről van szó, hanem a kínai hadsereg hiányáról helikopterekből, páncélozott harci járművekből, önjáró tüzérségből, korszerű kapcsolattartó és irányító eszközökből és hasonlókból.

Másodszor pedig a gazdasági és életszínvonal-növekedés azt követelik, hogy a katonák fizetése is ennek megfelelően növekedjék. Lépéseket tesznek ezen kívül a katonák és családjuk szociális védelmének növelése érdekében is. Többek között emeltek a katona halála vagy rokkanttá válása esetén kifizetendő kártérítés összegén, a nyugdíjakon és így tovább.

Végül pedig a kínai katonai költségvetés növekedését az ázsiai kontinens történései egészének fényében kell nézni. India a következő pénzügyi évben (április 1-jén kezdődik) 21%-al, azaz 42,7 milliárdra szeretné növelni katonai költségvetését. Az Egyesült Államok már régen bejelentette, hogy áthelyezi katonai befolyása súlyát az ázsiai csendes-óceáni térségbe. Aktívan cseréli fegyverzetét Japán és Vietnám. Ha pedig a környező országok növelik katonai erejüket arra hivatkozva, hogy nem átláthatók számukra Kína szándékai és növekvő katonai ereje, akkor Kína számára is ugyanúgy nem világosakl a környező országok és az Egyesült Államok szándékai.

  •  
    és megosztani