11 március 2013, 12:47

Előkészületek a pápaválasztó konklávéra

Előkészületek a pápaválasztó konklávéra

Március 12-én a Sixtus-kápolnában megkezdődik a pápaválasztó konklávé. 115 bíboros választja meg az új pápát. A konklávé kezdete ismert, de azt nem lehet előre megjósolni, hogy mikor nevezik meg az Anyaszentegyház 266.vezetőjét.

Abban bíznak, hogy ez megtörténik március 24-e, vagyis virágvasárnap előtt. De március 31-én, a katolikus húsvétkot már új pápa áll a Római Katolikus Egyház élén.


Legtöbbször öt jelöltet emlegetnek. A kanadai Marc Ouellet, az olasz Angelo Scola, az osztrák Christoph Schoenborn, az argentin Leonardo Sandri mellett az olasz lapok ezen a héten már a brazil Odilo Scherer nevét is említik.

De senki sem jósolhatja meg előre, ki is lesz a Vatikán új vezetője. A lemondott egyházfő megnehezítette a konklávé feladatát, miután megváltoztatta a választási ügyrendet - emlékeztetett Alekszej Bukalov, ismert orosz Vatikán-szakértő:

A szavazási feltételek igen szigorúak. XVI. Benedek pápa módosította az egyházfő választási kánonját. Azaz: visszahozta azt a korábbi tételt, hogy a megválasztáshoz kétharmados többség szükséges. Elődje, II. János Pál valamelyest egyszerűsített az ügyrenden. Vagyis, bizonyos számú választási kört követően egyszerű többséggel választhatták meg a pápát.

A most érvényben levő ügyrend miatt tehát elhúzódhat a konklávé munkája. Bár nemigen döntik meg a XIII. században felállított rekordot, amikor közel három éven át folyt a pápaválasztás. Most, ha nem sikerül a felsorolt jelöltek közül egyiknek sem megszerezni a kétharmadot, megjelenhet egy kompromisszumos figura. Ilyen esetek már voltak. Említhetjük a legutóbbi példát, jelesül II. János Pál pápát. Karol Wojtyla 1978-ban nem tartozott a legesélyesebbek közé, mégis őt választották.

Most lehetetlen megjósolni, ki lesz az új pápa – állítja Pavel Szvjatenko, az orosz Történelmi Perspektíva alapítvány elemzője.

A jelöltlista bizonytalan. Korai lenne konkrét személyről beszélni. Nincs kizárva, hogy a favoritok közül senkinek sem sikerül megszerezni a szükséges szavazatokat. Ebben az esetben alternatív jelöltet választhatnak.

Egyes bíborosok szavai alapján elmondható, hogy a választásokon két „iskola” indul. Az egyik képviselői szerint a római kúriát csak olyan ember reformálhatja meg, aki belülről jól ismeri. Vagyis, aki közvetlenül részt vesz a vatikáni adminisztráció munkájában. A másik csoport szerint a Vatikánban szükség van a „friss szélre”, azaz kívülállóra. Elvben bármely katolikus férfi lehetne pápa. De a XIV. századtól kezdve a pápai trónra csakis bíborost választanak.

  •  
    és megosztani