6 március 2013, 17:56

Az örök fagy bolygónk földtani történetének krónikája

Az örök fagy bolygónk földtani történetének krónikája

Orosz sarkkutatók a Föld sok évezrednyi történetét kutatják. A Progressz orosz antarktiszi állomáson az örökfagy-kutatók csoportja befejezte munkáját. Úgynevezett „oázisokat” – jégtakaróval nem borított szárazföldet – fúrtak meg 15 méter mélyre. Az üledékes kőzet évezredeken át gyűlt az „oázisokban”, ennélfogva az Antarktisz ezen térségeit bolygónk földtani története „enciklopédiájának” nevezhetjük.

Csaknem az egész Déli-sarkvidéket mintegy 4 km vastag jégtakaró borítja, és a terület csupán 1% „oázis”. A földkerekségen az oroszok voltak az elsők, akik kutatni kezdték ezeket. Egy kisebb hordozható készülékkel végezték a furást, és a furatokból kőzetmintákat vettek. Minél mélyebbre fúrnak, annál ősibb a krónika. Az ásványi furatban egy-egy „oázis” legalább 40 ezer éves története rejlik. Aztán laboratóriumokban vegyi, izotópos és szénizotópos vizsgálatokat végeznek, aminek köszönhetően megállapítható, hogyan változott a klíma, miként terjedt és vonult vissza a jégpáncél, miként változott a tengerszint.

A furatba néhány mérőkészüléket helyeznek, amelynek segítségével egy éven át rögzíteni lehet a különböző mélységen a hőfok-adatokat. Az Antarktiszben folytatott nyolc éves munka során a kutatók kialakították a déli félteke fagyos talajai megfigyelési hálózatát. Termometrikus furatok vannak a Leningrádszkaja, Russzkaja, Bellingshausen, Novolazarjevszkaja orosz állomásokon. Ezentúl a Progressz állomáson is lesz ilyen. A fagykutatás egyik feladata annak felmérése, hogy a fagy miként reagál a klímaváltozásra.

A furatokból kapott talajminták mikrobiológusokhoz kerülnek. A tudósok megpróbálják életre kelteni azokat a baktériumokat, amelyek megfagytak több tízezer évvel ezelőtt. Mivel az antarktiszi örök fagy a legősibb és a leghidegebb, az ottani mikroorganizmusok is a legősibbek a földkerekségen.

Amennyiben kiderül, hogy az Antarktiszben létezik élet a 30 milliós életkorú kőzetben, ez azt fogja jelenteni, hogy a tudósok a Marson is találhatnak „életjelt” az ottani fagyban.

A kutatók szerint az Antarktisz a földön kívüli környezet legjobb analógja. Az ott bevált módszereket alkalmazni lehet majd a Holdon és a Marson. Jelenleg a furatokból vette talajmintákat az Akagyemik Fjodorov hajó hűtőkamráiban őrzik. A hajó pedig útban van az oroszországi laboratóriumok felé.

  •  
    és megosztani