30 január 2013, 13:55

„Moszkvával könnyebb párbeszédet folytatni, mint Brüsszellel”

„Moszkvával könnyebb párbeszédet folytatni, mint Brüsszellel”
Letöltés

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Moszkvába látogat, hogy tárgyaljon a Déli Áramlat gázvezeték építéséről, valamint az orosz gázszerződések meghosszabbításáról. Mit várhatunk a magyar kormányfő moszkvai látogatásától, akit Brüsszelben rendkívül kényelmetlen partnernek tartanak?

A kérdésre az Orosz Tudományos Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének osztályvezetője, a történelemtudományok doktora, Ljubov Siselina válaszol:

Kinek hogy, de Oroszország számára Orbán Viktor nem tartozik a nehéz partnerek közé. Az ő kormányzása alatt Moszkva és Budapest között sokkal kevesebb probléma van, mint Brüsszel és Budapest között. Magyarország, mint EU tagország kénytelen megfelelni az európai követelményeknek. Oroszország és Magyarország kapcsolata szabad és pragmatikus. Ez már a harmadik találkozó lesz Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között. Az elsőre 2009 novemberében került sor, amikor Orbán Viktor az Egységes Oroszország Párt ülésének vendége volt és tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Második alkalommal 2010-ben, már, mint miniszterelnök látogatott Moszkvába, ahol elmondta Vlagyimir Putyinnak, hogy Magyarország maga mögött hagyva a nehéz időszakot egy új korszakba lépett. Így az orosz-magyar kapcsolatokat hosszú távra lehet tervezni. Magyarország Oroszországot egy fontos katonai, politikai és gazdasági nagyhatalomnak tartja. Most pedig ismét egy moszkvai látogatás. Az államok közötti kapcsolatoknak magas szintjét jelzi a két ország vezetőjének viszonya. Ez az az új politikai irányvonal, amelyet Orbán Viktor meghirdetett: Nyitás a Kelet felé. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy Oroszország Magyarország elsődleges külpolitikai irányvonalai között szerepel. Az orosz-magyar áruforgalom az elmúlt két évben egyre gyorsabban fejlődik és jelenleg 12 milliárd dollárnál tart. Az együttműködésben Oroszország régióinak fele érdekelt. Magyarországtól autókat, berendezéseket, egészségügyi és mezőgazdasági termékeket vásárolunk. Elsősorban fűtőanyagot és nyersanyagot adunk el, és 65%-ban kielégítjük a magyar gazdaság gázigényét. A középpontban jelenleg két energiaprojekt áll, amelyek közül az egyik természetesen a Déli Áramlat gázvezeték építése. Megkaptuk a végleges kedvező beruházási lehetőséget a cső 229 kilométeres magyarországi szakaszának az építésére. A részleteket nyilván Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kremlben tárgyalja majd meg, ahogyan az orosz gázszerződést is. A határidő 2015-ben jár le. A másik fontos projekt a Paksi atomerőmű két blokkjának befejezése. Oroszország reméli, hogy megkapja a beruházást, amely logikus is lenne, hiszen mi építettük ezt az atomerőművet, és felújítottuk a kettes blokkot. A magyar vállalatok ismerik az orosz atomtechnológiát. A Roszatom számára előnyös, hogy az Orbán-kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a projekt teljesítésére a berendezések 30%-át helyben állítsák elő.

Persze azért nem minden olyan felhőtlen az orosz-magyar kapcsolatokban sem. Emlékezzünk a magyar álláspontra, amely szerint, a Szurgutnyeftyegaz nem törvényesen vásárolta fel a MOL részvények egy részét. Amikor a magyar kormány a magyar emberek védelme érdekében, a vállalatokra nem nyereségadót, hanem forgalmi adót vetett ki, akkor nem csak a nyugati cégek, de a Gazprom is szenvedett. Ide tartozik a gázár kérdés is. De vannak más problémák is, például, amelyek a két ország 20. századi viszonyát érintik… „Mi azonban nem az EU vagyunk – mondja Ljubov Siselina. – Mi nem gyakorolunk nyomást Magyarországra, hanem megkérjük, hogy hallgassa meg az érveinket. Ez pedig hatásos politikának bizonyul”.

  •  
    és megosztani