25 január 2013, 16:31

Lesz-e újabb madárinfluenza-járvány?

Lesz-e újabb madárinfluenza-járvány?

A halálos vírusos fertőzés globális járványa egy fantasztikus thriller szüzséje vagy pedig a holnapi nap perspektívája? A kérdés azok után merült fel, hogy nyugati kutatók csoportja bejelentette, hogy feloldották a halálosan veszélyes madárinfluenza-vírus kutatására hirdetett moratóriumot. Milyen veszélyt hordoz magában a H5N1 vírus kísérleti kutatása? Erről nyilatkoztak az Oroszország Hangjának orosz tudósok.

A madárinfluenza-vírus kutatását két évvel ezelőtt állították le. A tudományos közösség a kutatás leállítása mellett döntött azok után, hogy Hollandiában és az Egyesült Államokban a vírus olyan alfaját fejlesztették ki, amelyik emberről emberre terjed. Az eredeti vírusfaj ugyanis csakis a madarakkal való kontaktust követően kerülhetett az emberi szervezetbe. A vírusnak a laboratóriumokból való esetleges kiszabadulása az egész világra kiterjedő járvány veszélyét tartalmazta. Napjainkban azonban a kutatók állásfoglalása megváltozott, és a munkát felújították. Közben számos szakértő szerint a vírus széles körű elterjedésének veszélye nem volt eltúlozva. Például, a vírus terroristák áhított fegyvere lehet. Elsősorban amiatt, hogy nem követhető nyomon – mondta az Oroszország Hangjának nyilatkozva Alekszej Filatov, orosz terrorellenes alegység veteránja.

„Míg a robbanó és radioaktív anyagok szállítása felügyelet alatt tartható annak köszönhetően, hogy jelenlétük kimutatható, addig a biológiai anyagok esetében ez lehetetlen. A vírust tartalmazó anyagból egy kisebb mennyiség is elég ahhoz, hogy rengeteg embert meg lehessen vele fertőzni. Ennélfogva a tudósok a nemzetközi terrorizmussal szemben álló illetékes szervek ellenőrzése alatt kutathatnak.”

Közben a kutatók bejelentették, hogy a vírus idővel magától is módosulhat olyan mértékben, hogy közvetlenül emberről emberre terjedhessen, ennélfogva nem kell eltúlozni a H5N1 kutatására vonatkozó döntés drámaiságát. Nelli Szoszedova biofizikus orvos véleménye szerint a nyugati kollégák efféle bejelentése megalapozatlan.

„Nem állítható, hogy laboratóriumban ugyanolyan vírusfajtát teremtünk, illetve hogy a természetben a vírus ugyanolyanra módosul, mint amilyent mi teremtettünk a laboratóriumokban. A mutációk nem mindig egyformák.”

Ugyanakkor a biofizikus meg van győződve: a víruskutatást fel kell újítani, hogy egy esetleges járvány esetén ne legyünk védtelenek.

„Az emberiség veszteségei pótolhatatlanok lesznek, ha párhuzamosan nem hozunk létre védelmi eszközöket. Ennélfogva a kutatást vakcinák és egyéb biológiai szerek kifejlesztésére kell fordítani, amelyek a vírus egyik vagy másik mutációjával szemben nyújtanának védelmet. Így abban az esetben, ha a vírus a természetben módosul valamilyen módon, a tudósok már rendelkezni fognak egy bizonyos eszköztárral, bizonyos algoritmussal, amelynek köszönhetően viszonylag gyorsan védőanyag állítható elő.”

Nelli Szoszedova véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatási adatok biztonságára: a biztonság szavatolása szükséges, de csak amellett, ha betartják a legszigorúbb biovédelmi előírásokat és a tudományos kutatások állam által szavatolt titkos voltát.

  •  
    és megosztani