15 január 2013, 18:09

A Roszkoszmosz grandiózus tervei

A Roszkoszmosz grandiózus tervei

Oroszországban közzétették az Űrkutatás Nemzeti Fejlesztési Tervét a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozóan. A dokumentumot egy sor kudarc után dolgozták ki, köztük a ”Phobos-Grunt” állomás és több műhold elvesztését. A legfőbb prioritásnak Oroszország űrhöz való hozzáférésének biztosítását, valamint a rakéta- és űrtechnológia iparának fejlesztését nevezték meg.

Többek között tervezik az «Angara-A5» nehéz rakétakomplexum létrehozását, amely az új «Kelet» űrrepülőtérről fog indulni. A jelenlegi űrrepülőtereket, a «Pleszecket» és a «Bajkonurt» fejleszteni fogják. 2018-ban ötről hétre tervezik növelni az orosz modulok számát a Nemzetközi Űrállomáson. Célkitűzésük javítani a GLONASZ rendszer koordinátáinak meghatározását. Ennek megvalósítását újabb műholdak kilövésével tervezik.

Kutatási téren három csillagvizsgáló műhold kilövését tervezik és egy a Holdat tanulmányozó program indítását a «Luna-Glob» és a «Luna-Resource» leszálló állomások segítségével, valamint talajminták eljuttatása a Holdról a Földre.

A program célja a bolygóközi repülések technológiájának fejlesztése és 2020-ra egy pilótavezérlésű rendszer létrehozása, amely «képes biztosítani az emberek utazását a Holdra». Ez nem jelenti azt, hogy az oroszok 2020-ra a Holdra utaznak – mesélte Alekszander Zseleznyjakov, az Orosz Űrakadémia akadémikusa.

A program kimondja, hogy ki kell dolgozni a technikai eszközöket. Magáról a repülésről nem esik szó. Arra 2020 után kerül sor. Jelenleg csupán az űrhajó tekintetében van pontos elképzelés és finanszírozás. Amikor a tervezés elkészül akkor lesz világos, hogy milyen rakétával fogják használni az űrhajót.

A «Holdra» utazni és ott leszállni nem egy és ugyanaz. A hasonló utazások lehetőségét kezdetben a legendás «Szojuz» űrhajó szerkezetéhez kapcsolták – jegyezte meg az «Oroszország Hangja» másik interjúalanya, Jurij Karas, az Orosz Űrakadémia tudósítója.

Ez nem jelenti azt, hogy például vesszük a «Szojuz-TMA»-t, amelyik készen áll a Nemzetközi Űrállomásra való repüléshez és átirányítjuk a Holdra. Módosítani kell, de elvileg nincs szükség új hajóra.

Jurij Karas szerint feltétlenül meg kell teremteni a Holdra szállás technikáját, ellenkező esetben megismétlődne a fél évszázaddal ezelőtti amerikai program. Az «Apolló 8» legénysége még 1968-ban elérte a Holdat. Az sem világos, hogy milyen küldetés keretében tervezik 2020-ra a talajminták eljuttatását a Holdról a Földre. A «Luna-Glob» és a «Luna-Resource» állomásokat nem a Földre való visszatérésre tervezték – jegyezte meg a szakértő.

Mindazonáltal, a program egy felületes dokumentum, és egyáltalán nem szükséges, hogy részletesen kifejtse az összes küldetést és tudományos projektet – nyilatkozta az «Oroszország Hangjának» adott interjújában Alekszander Zseleznyjakov. Helyre kell állítani az egyensúlyt, amely nem áll fenn Oroszország modern űrrendszereinek szükségletei és azok jelenlegi fejlettségi szintje között. E cél elérésére irányul ez a program.

  •  
    és megosztani