7 január 2013, 10:42

Az iráni nukleáris probléma

Az iráni nukleáris probléma

2012-ben újabb tárgyalásokra került sor az iráni nukleáris program témakörében. Ezt megelőzően a „hatok” és Teherán párbeszéde egy évig szünetelt. Nagy remények fűződtek a múlt évi tárgyalásokhoz, a konfliktus azonban nem oldódott meg.

Közben majdnem egy évtized telt el azóta, hogy a nemzetközi közvetítők a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) együtt első ízben léptek fel azzal a követeléssel, hogy Irán állítsa le az urániumdúsítási munkálatokat. Az esetleges fejleményekről szakértők nyilatkoznak.

A helyzet kiéleződött amiatt, hogy a nyugati országok és az USA egyre nagyobb mértékben függnek a tárgyalásoktól, miközben Irán egyre magabiztosabban demonstrálja, hogy egyáltalán nincs szüksége rájuk. Még Oroszország is, amely az évtized elején még támogatta az Iszlám Köztársaságot, aggasztónak találta az iráni nukleáris probléma körüli fejleményeket és csatlakozott az ENSZ BT szankcióihoz. Oroszország tisztában van vele, hogy amennyiben Irán nukleáris fegyvert fejleszt ki, a Közel- és Közép-Keleten a konliktus elkerülhetetlenné válik – magyarázza az Orosz Tudományos Akadémia Kelet-kutató Intézetének tudományos munkatársa, Vlagyimir Szazsin.

„Irán nuklearizálásának veszélye azt jelenti, hogy, egyrészt, politikai opponensei és ellenfelei, elsősorban a Perzsa-öböl országai Teherán példáját fogják követni, másrészt, nukleáris potenciállal rendelkezve és nukleáris fegyver kifejlesztése eshetőségével számítva, Irán kétségtelenül módostani fogja politikáját a térségben. Keményebb és radikálisabb lesz politikája.”

Azonban létezik olyan vélemény is, hogy Irán egyáltalán nem törekszik bomba kifejlesztésére, és az ebbeni gyanúsítgatások teljesen alaptalanok. Egyes szakértők rámutatnak, hogy a nukeáris fegyvert egyszerűen nem lenne hol alkalmaznia. Izrael területén muszlim szenthelyek vannak, Ázsia, Oroszország vagy az USA felé irányítani a csapást pedig értelmetlen dolog lenne – jegyzik meg az elemzők. A téma egészen más okból került a figyelem központjába – vallja meggyőződéssel a MGIMO orientalisztikai tanszékének professzora, Szergej Druzsilovszkij.

„Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsának felügyelete alá akarták helyezni. Hosszú ideig töprengtek: az emberi jogok, a nők jogai, kínzások a börtönökben – mindez nem volt elég ahhoz, hogy a BT ellenőrzése alá vegye a problémát. A Nyugat meg akarja buktatni ezt a rendszert, amely kellemetlen és ellenőrizhetetlen számára. A rezsim nem rejti véka alá véleményét minden kérdésben és minden problémában, mostanában pedig ez nem divat.”

Más vélemény szerint Iránnnak most ugyan nincs szüksége fegyverre, de ez még nem jelenti azt, hogy valamilyen idő múlva szintén nem lesz rá szüksége, jelenleg azonban az ipari bázis kialakítása van folyamatban a termelés beindításához. Teherán aláírta az atomsorompó-szerződést. A legborúlátóbb előrejelzések szerint nemcsak nem tartja tiszteletben azt, de nem is kíván megállni ezen az úton, fittyet hány a NAÜ-re és a „hatokra” is – vallja meggyőződéssel a Közel-Kelet Intézet Elnöke, Jevgenyij Szatanovszkij.

„Irán szempontjából ezek a tárgyalások rendkívül sikeresek, mert elvonják a figyelmet attól a helyzettől, amikor Irán végre kifejleszti az atomfegyvert. Ezek után pedig értelmetlenné válik a katonai csapásmérés, akkor már valamilyen módon ki kell majd egyezni. Az irániak, meglehet, már tavaszra, meglehet, nyárra atomtöltetekkel rendelkeznek már. De 100%-osan biztos, hogy 2013 végéig lesz ilyen töltetük.”

Egyelőre nem világos, hogy mi várható az iráni nukleáris program témakörében folytatandó tárgyalásoktól. A szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy kevés idő maradt a probléma megoldására. Vagy Irán hajlandó lesz leállítani a munkálatokat, vagy pedig a konfliktus tetőpontjára hág. És akkor, a „hatok” radikális eszközökhez folyamodhat.

  •  
    és megosztani