4 január 2013, 09:00

Harc a szigetekért

Harc a szigetekért

2012. év döntő volt több területi konfliktus tekintetében. És bár egyes országokban egyáltalán nem látni a megbékélés jeleit, de végre kiderült, miért vitatkoznak egymással az államok.

Mindegyik konflikus alapja a gazdaság és az ásványi kincsekért folytatott harc. 2012-ben minden területi vita központjában Japán állt, amely állandóan igényt tart a szomszédos államok szigeteire, és igyekszik legalább egy pozitív eredményt elérni. Nem is olyan régen úgy tűnt, hogy ebben kifejezésre jut a szigetállam-komplexusa és az a képessége, hogy becsülni tud földjének minden kisdarabját. Körülbelül 50 éve Japán és Korea nem tud megosztani néhány kisebb szigetet, amely a Japán-tenger nyugati részén fekszik. Koreában ezeket Dokdo-nak, Japánban pedig Takeshima-nak nevezik. Jelenleg ezek a szigetek Korea ellnőrzése alatt állnak. Élni ott szinte lehetetlen: egyszerűen ott nincs hely, annyira kicsik. Így valójában a két ország nem a szárazföld 187 négyzetmétere miatt vitatkozik, hanem a környező tenger miatt, mondja Konsztantyin Aszmolov a Távol-Kelet Tudományos Kutatóintézet vezető munkatársa.

- A világ jelenlegi képe keretében bámilyen kődarab, amely kiemelkedik a tengerből, nem puszta kő, hanem 200 mérföldes kizárólagos gazdasági övezet is.Azaz kontinentális talapzat, halállomány és sok minden más.2012-ben Kína és Japán között kiéleződött a Tiaojü szigetcsoportért folytatott harc, japánul ezeket Szenkaku-nak nevezik. Szeptemberben a japán kormány az öt szigetből hármat megvásárolta egy magánbefektetőtől. Kína követelte, hogy hatálytalanítsa az ügyletet, és négy őrhajót küldött a szigetcsoporthoz. Japán tiltakozott e lépések ellen, és fenyegette, hogy erőt alkalmaz. A konfliktus feszültsége azzal magyarázható, hogy a Szenkaku szigetek környékén földgáz-lelőhely található, mondja Pavel Kamennov az orosz Közazdasági és Szociális Kutatóintézet szakértője:

- 4 vagy 5 évvel ezelőtt a két ország tárgyalásokat folytatott a területi vita megoldása és a gazdasági együttműködés megteremtése céljábólja e körzetben.De éppen itt nézeteltérések keletkeztek a demarkációs vonal kérdésével kapcsolatban. Ezért a Szenkaku-Tiaojü szigetek körüli probléma továbbra is megoldatlan.

A Dél-Kuril-szigetek miatt Oroszországgal Japán továbbra is csak a diplomáciai konfliktusban áll. A területi vita miatt a két ország mindmáig nem írta alá a békeszerződést. Júliusban, miután Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök látogatást tett a Kuril-szigeteken, a japánok ismét vissza kezdték követelni a szigeteket. Moszkva teljesen indokoltan nem volt hajlandó engedményeket tenni. Hiszen számára, ugyanúgy, mint Japán számára, a Kuril-szigetek birtoklása nem csak a becsület kérdése. Hiszen a szigetek környékén egyedülálló indium-, hafnium-, szelén- és tellúr- lelőhelyeket találtak, ezek a fémek viszont a „zöld technológiák” fő forrása.

  •  
    és megosztani