6 október 2012, 10:55

Mítosz az azerbajdzsáni izraeli bázisokról

Mítosz az azerbajdzsáni izraeli bázisokról

Az izraeli-azerbajdzsáni szövetség továbbra is az újságok címlapján szerepel. Baku és az izraeli állam kapcsolata eltér annak titokzatosságában. Nem egy örmény ellenes vagy Izrael arab ellenségeivel szembeni szövetségről van szó, és még csak azt sem lehet mondani, hogy Irán ellen fogtak volna össze.

Igaz, hogy az örmény-izraeli kapcsolat elhidegülése észrevehető: Jerevánban sokszor vádolják meg Izraelt 1915-ös cionista bűncselekmények részvételében, amely az izraeliek szerint rágalmazás. Megállapítható, hogy Azerbajdzsán nem rajong az arab radikálisokért, hiszen a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Libanonban készítette fel az örmény lázadókat. Ugyanakkor Azerbajdzsán szoros kapcsolatokat ápol Szaúd-Arábiával, Katarral és más arab országokkal, akik támogatják a „muzulmán testvéreiket”. Azerbajdzsán azonban óvatosan viszonyul Iránhoz. Arról nem is beszélve, hogy Iránban húsz millió azeri van megfosztva alapvető nemzeti jogaitól. Azonban a fentebb vázolt összes körülmény sem elegendő arra, hogy kielégítő magyarázatul szolgáljanak az azeri-izraeli kapcsolatokra.


Az előbbiek illusztrálására jó példa, hogy Azerbajdzsán 1,6 millió dollár értékben vásárolt izraeli fegyvereket, beleértve 10 pilóta nélküli repülőgépet is. A titkosszolgálatok szintjén az információáramlás folyamatos, amely megmagyarázza az azeri vezetés sikerét a terrorizmus elleni harcban.

Ez a különleges szövetség ismét előtérbe került, miután a Reuters információkat közölt egy lehetséges izraeli katonai bázisról Azerbajdzsánban, hogy onnan semmisítse meg az iráni nukleáris objektumokat. Meglepő az újságírók rövidlátása. Márciusban ugyanis az amerikai Foreign Policy egy magas beosztású forrásra hivatkozva egy azerbajdzsáni izraeli légierő bázisról írt. Eltelt fél év, és az információt nem erősítették meg.

Akkor Alex Fishman izraeli újságíró így írt: „Ahhoz, hogy eljussunk Azerbajdzsánig, a légierőnknek át kell repülni Törökország vagy Irak, Szaúd-Arábia vagy Szíria felett. Az úton pedig még Grúzia és Örményország légterével is számolni kell. Még ha sikerül is leküzdeni ezen országok légtere átszelésének problémáját, amelyet nem nagyon akarnak megnyitni számunkra, akkor is marad egy kérdés: Azerbajdzsán területének használata csökkenti-e a cél eléréséhez való távolságot és ez igazolja-e, hogy Izrael más országokkal konfrontációba kerüljön? Nincs egyértelmű válasz erre a kérdésre. Amikor a teheráni objektumokra való csapásról van szó, Azerbajdzsán területe egyértelmű előnyt jelent. Amikor azonban Irán déli részén elhelyezkedő objektumokról a célpont, akkor a távolság nem igazolja ezt a kalandot”.

A politológus David Adelman, aki Olmert miniszterelnök tanácsadója volt az szíriai atomreaktorok elpusztításakor hat évvel ezelőtt, meg van győződve, hogy Izrael képes teljes egészében megsemmisíteni az iráni nukleáris programot. Lát azonban más lehetőséget is: „Az iráni valuta egy év alatt 80%-kal leértékelődött. Teheránban lázadások kezdődtek. Lehetséges tehát, hogy egy izraeli végső támadásra nem is lesz szükség”.

  •  
    és megosztani