4 október 2012, 18:44

Az első szputnyik 55. évfordulója: milyen irányban fejlődik az orosz űrkutatás?

Az első szputnyik 55. évfordulója: milyen irányban fejlődik az orosz űrkutatás?

1957. október 4-én a Tyutaram gyakorlóterepről, amelyet később a világ Bajkonur kilövőállomásként ismert meg, fellőtték bolygónk első műholdját. Az Szovjetuniótól Oroszország fejlett űrkutatási infrastruktúrát örökölt és az 1990–2000-es évek súlyos időszaka dacára megőrizte potenciálját ebben a szférában, bár nem is teljes egészében. Napjainkban az űrkutatási ágazat komoly problémákkal szembesült, amelyek a jövőben is kihathatnak fejlődésére.

A problémák végeláthatatlanul sorolhatók, de minden a szakemberek hiányába ütközik. Az üzemekben és a tervezőirodákban egyre kevesebb ember marad, aki képes átadni tapasztalatait a fiataloknak, mivel azok, akiknek napjainkban ez lett volna a feladata, a kilencvenes években végezve főiskolát, tömegesen mentek dolgozni bárhova, csak nem az űrkutatási ágazatba.

A káderhiány lett az orosz űrkutatás rendszerválságának egyik fő tényezője. Ennek jele az utóbbi évek balsikerű indításainak sora. Az ágazat kritikusan veszélyes helyzetbe kerül, mivel a fejlesztést „olcsó eszközökkel” próbálják megoldani, a szovjet káderek maradványaira és a kisfizetésű fiatalokra alapozva.

Mindazonáltal mégis létezik fejlődési potenciál, és az orosz űrkutatásban jelenleg megvalósuló számos projekt kiindulópontja lehetne az ágazat egykori hatalma helyreállításának. A programok körében kiemelhetjük az Angara hordozórakéta-család kifejlesztésére irányuló projektet. A rakétaindítás 2013 tavaszán-nyarán esedékes, az Arhangelszk megyei Pleszeck űrrepülőtéren pedig teljes gőzzel folyik az új rakéta indítókomplexumának előkészítése.

Komoly sikereket értek el az űrszondák újabb generációja kifejlesztése terén. A GLONASSZ globális navigációs rendszer műholdjai élettartamának 7 évig való növelésével végre sikerült felállítani a teljes GLONASSZ-műholdcsoportot, összesen 24 üzemelő szputnyikot, nem számítva a tartalékoltakat.

Távlatokban 10-10 év, sőt még ennél is több lesz a GLONASSZ műholdjai üzemeltetésének ideje. És ez annak köszönhető, hogy az orosz ipar elsajátította az ún. nyitott platformok előállítását, amelyek nem követelnek hermetizálást és megfelelő mikroklíma fenntartását a műholdon belül.

A szputnyikok egyre kisebb méretűvé, könnyebbé és olcsóbbá válnak, aminek köszönhetően távlatokban jelentősen növelhető a számuk. Mai életünk elképzelhetetlen a fejlett kutatási infrastruktúra nélkül, amelynek elemeit alkalmazzák az élet minden szférájában. Attól, hogy Oroszország mennyire hathatósan állítja vissza űrkutatási ágazata működőképességét, közvetlenül függ majd nemcsak az ország presztízse és a csúcstechnológiai exporton való keresési lehetősége, hanem a biztonság is, a szó legszélesebb értelmében: mentők kihívása lehetőségétől valamely minden civilizációtól távol eső helyen a nukleáris megfékezésig.

  •  
    és megosztani