Vera Hurinova, Milena Fausztova
31 augusztus 2012, 11:35

Diplomácia iráni módra

Diplomácia iráni módra

Az el nem kötelezett országok teheráni csúcstalálkozójának első napján azonnal két botrány tört ki. Mohammed Murszi egyiptomi elnök a szíriai ellenzék támogatásával lépett fel, mire a szíriai delegáció elhagyta az üléstermet. Irán szellemi vezetője, Ali Hamanei ajatollah pedig az ENSZ politikáját bírálta, ami a világszervezet vezetője, Ban Ki Mun elégedetlenségét váltotta ki.

„Szíriában forradalom zajlik igazságtalan és despota rendszer ellen – hangoztatta

Mohammed Murszi

egyiptomi elnök a csúcstalálkozó megnyitóján. – A szíriaiakkal való szolidaritás erkölcsi kötelességünk, így a szabadságra törekvő szíriai népnek állhatatos és általános támogatásunkat nyilvánítjuk ki”. Az efféle beszéd nem tetszett a szíriai delegációnak, ennélfogva demonstratív módon távozott az ülésteremből.

Az iráni kérdés megvitatása jelentette a további botrányos témát. Ali Hamenei ajatollah iráni vezető élesen fellépett az ENSZ politikájával szemben, amely szerinte saját értékrendjét és nézeteit próbálja ráerőltetni az egész világra. Ez a nyilatkozat nem nyerte el az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkára, Ban Ki Mun tetszését. Válaszbeszédében az ENSZ-főtitkár az iráni vezetőket bírálta a holokauszt ténye tagadásáért és Izrael megsemmisítésére vonatkozó fenyegetésekért. A konfliktust aligha lehetett volna rendezni, mivel mindkét félnek megvolt a saját érdeke.

Bármilyennek is bizonyuljon a csúcstalálkozó második napja és bármilyen konszenzusra is jussanak az „el nem kötelezette” vezetői, már most világos, hogy sem Irán, sem Szíria nem érte el célját – vallja meggyőződéssel Jelena Melkumján politológus.

„Az el nem kötelezettek mozgalmát most mesterségesen próbálják feléleszteni. A szervezet a hidegháború idején alakult meg, amikor a fejlődő országok függetlenek próbáltak maradni a világfejlődési központoktól. Jelenleg minden megváltozott, a világpolitika is más lett, így az el nem kötelezettek mozgalma tevékenységének gyakorlatilag nincs meg az alapja. Nem véletlen, hogy ezen a csúcstalálkozón képviselt országok száma csekély. Korábban mintegy százan voltak, napjainkban sokan más utat választottak. Meg vagyok győződve arról, hogy az idei találkozó elve kudarcra van ítélve.”

A szakértő hangsúlyozta, hogy a fejlődő országok túlnyomó része az egész világközösséggel közös politikát folytat és nem kíván különleges szerepben fellépni. Céljuk a mielőbbi integrálódás a világpolitikába. Az életbevágó problémák elkülönült megoldására irányuló próbálkozások nem számíthatnak széleskörű támogatásra.

  •  
    és megosztani