Milena Fausztova
5 július 2012, 16:59

A máltai lovagrend visszatér Oroszországba?

A máltai lovagrend visszatér Oroszországba?

A máltai lovagrend nagymestere 200 éves szünet után újra Oroszországba látogat. Már most is történelminek nevezik Matthew Festing lovag és fejedelem, a szuverén katolikus szervezet vezetője moszkvai látogatását.

A Máltai Lovagrend, vagyis a jeruzsálemi, rodoszi és máltai Szent János szuverén ispotályos rend napjainkban a katolikus egyház egyik leghíresebb egyházi-lovagi rendje. A lovagrendet 1099-ben alapították mint egy egyházi karitatív szervezetet, amelyik jeruzsálemi Szent János ispotálya mellett folytatott tevékenységet. De már 1120-ban az ispotályosok katonai szerzetesrenddé alakultak, amelynek élére nagymester került. Különböző történelmi korszakokban a lovagrend elnevezése is változott: volt, amikor johannitáknak, volt, amikor ispotályosoknak nevezték a tagokat. Tulajdonképpen csupán a 16. évszázadban vált„máltaivá”, amikor a lovagrendet száműzték Rodosz szigetéről Máltára. A 18. század végén a lovagrend majdnem megszűnt, de Oroszországnak köszönhetően a szervezet nemcsak elkerülte az elenyészést, hanem pozícióit is megszilárdította – hangoztatta az

Oroszország Hangjának

adott exkluzív interjúban a Máltai Lovagrend nagykövetségének első konzulja,

Nicola Savoretti

.

„1798-ban Napóleon és a szabadkőműves struktúrák Franciaország és Anglia háborúja idején elfoglalták Málta szigetét és elűzték onnan a lovagokat. Oroszország lett az egyetlen ország, amelyik hajlandó volt befogadni a lovagrendet azokban a zavaros időkben. I. Pál orosz cár, aki tisztelte a lovagi értékrendet és lovagi eszméket, Gatcsinát utalta ki a lovagrendnek és 216 ezer arany rubelt adományozott neki. Ezzel tulajdonképpen megmentette a lovagrendet. Cserébe a következőket kérte: először is, hogy a lovagrend ne csak katolikus legyen, váljék általános keresztény renddé, másodszor, hogy ő maga legyen a máltai lovagrend nagymestere annak ellenére, hogy már nős volt és görög-keleti vallású. Harmadszor, azt kívánta, hogy az orosz nyelv váljék a lovagrend jelképe részévé. Ugyanis egy nyolcágú csillag képezi a máltai lovagok jelképét. A nyolc sugár a lovagrendet alapító személyek nyelvét jelenti. I. Pál kérte, hogy a csillag központját tekintsék orosz nyelvnek.”

Az orosz cárt 1798-ban mégis ténylegesen kinevezték a máltai lovagok nagymesterévé. Mi több, sietve meg is koronázták egy külön koronával, a lovagrend székhelyét pedig Szentpétervárra helyezték át. Ettől a pillanattól néhány évre szólóan a fehér máltai kereszt az Orosz Birodalom egyik állami jelvénye lett. azonban miközben a johanniták képviselői a Vatikánban egyeztettek a jogi formalitásokról, Pál cárt meggyilkolták, és a lovagrend oroszországi története hosszú ideig szünetelt.

Csupán majdnem két évszázad elteltével, 1992-ben Borisz Jelcin orosz elnök rendelete alapján a lovagrend megnyithatta Moszkvában diplomáciai képviseletét. Igaz, egyelőre Oroszországban nincsenek máltai lovagok. „Egyszerűen nem érkeztünk senkit lovaggá ütni sem a 18., sem a 20. században” – mondta Nicola Savoretti. Elképzelhető, hogy Matthew Festing látogatása után Oroszországban mégis megjelennek az első ispotályosok.

  •  
    és megosztani