Natalja Kovalenko
4 július 2012, 15:22

Ukrajna: összetűzések a nyelvtörvény miatt

Ukrajna: összetűzések a nyelvtörvény miatt

Az ukrán parlamentben támadt vita az utcákon folytatódott. Az ellenzék nagygyűléseket szervezett a nyelvtörvény elfogadása ellen.

A kisebbségek nyelvének nagyobb teret engedő törvényt az ukrán parlament szavazattöbbséggel kedden fogadta el. Ugyanakkor kiderült, hogy ez a kérdés eredetileg nem volt napirenden. Mindez alapot adott az ellenzéknek, hogy a törvényhozói ügyrend megsértéséről beszéljen. Egyesek éhségsztrájkot hirdettek, más képviselők közölték, hogy az ülésszak végéig nem vesznek részt a munkában. Majd az ellenzék és híveik Kijev központjában tüntetést rendeztek.

Az ellenzéki kisebbség ürügyet talált arra, hogy jelt adjon magáról – jelentette ki a Bogdan Bezpalko, a moszkvai Lomonoszov Egyetem ukranisztikai központjának vezetője.

- A jelenlegi helyzet egyszerűen kedvező ürügy az ellenzéknek, hogy ismételten jelt adjon magáról, és akciót rendezzen a hivatalban levő kormány ellen. Ez az alapvető ok. Maga a törvénytervezet, amelyet az ukrán parlament elfogadott, nem erősítette meg az orosz nyelv pozícióját. Pontosabban az orosz nyelv más kisebbségek nyelvével azonos pozíciót tölt be.

A törvény értelmében Ukrajnában egyedüli államnyelv az ukrán. Ugyanakkor azokban a megyékben, ahol a lakosság több mint 10 százalékának más az anyanyelve, ez a nyelv megkapja a regionális státust. Vagyis az összes hivatalos dokumentumot, a törvényeket vagy például szavazólapokat automatikusan le kell fordítani az adott nyelvre. A törvény értelmében Ukrajna nemzeti kisebbségeinek nyelvéhez tartoznak: az orosz, fehérorosz, bolgár, magyar, román, örmény gagauz, jiddis, krími tatár, moldvai, német, újgörög, lengyel, roma, szlovák, ruszin, karaim. Mindegyiknek megvan az esélye, hogy regionális nyelvvé váljon. Ugyanakkor az ukrán ellenzék megnyilatkozásaiban legtöbbször csak az orosz nyelvet említi.

Viktor Janukovics választási kampányában az orosz nyelv státusának növelése egyik kulcsfontosságú pont volt. - Most az ellenzék ezt a kártyát igyekszik visszamenőleg megjátszani – mondja Rosztyiszlav Iscsenko ukrán politológus.

- Az ellenzéki hisztéria két dologra épül. Arra a teljesen irreális meggyőződésre, hogy az orosz nyelv státusának növelésére tett bármilyen, akár egy formális lépés is mélységes fenyegetést jelent az ukrán államiságra. És arra a teljesen ésszerű felismerésre, hogy a Régiók Pártjának ilyenfajta akciói mobilizálják a választókat. Ennek következtében ugyanilyen mozgósításra törekszik az ellenzék is.

Ukrajnában közben érlelődik a parlamenti válság. Volodimir Litvin, a parlament elnöke, akinek távollétében fogadták el a nyelvtörvényt, lemondott. Hasonló szellemben nyilatkozott Mikola Tomenko, a Legfelsőbb Tanács alelnöke. Ennek kapcsán Viktor Janukovics államfő a parlament vezetőségét és a képviselői frakciók vezetőit találkozóra hívta, hogy megvitassák a kialakult helyzetet

  •  
    és megosztani