Oleg Nyehaj
17 május 2012, 14:25

A kivitel helyett a belpiacra helyezik a hangsúlyt

A kivitel helyett a belpiacra helyezik a hangsúlyt

Fog-e növekedni a vadászgépek kivitele a közeljövőben? Milyen repülőgépeket és mennyit kap majd az orosz katonaság? Ezeket a kérdéseket vitatták meg az Oroszország Hangja rádiótársaság által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Közismert, hogy Oroszország világpiaci pozíciói a harci repülőgépgyártás szegmensében különlegesen szilárdak.  A

Szu-30-as

és a

MiG-29-es

repülőgépeket ismerik a világ különböző térségeiben,  elsősorban a délkelet-ázsiai  országokban. Mindazonáltal a legközelebbi  évtizedben az orosz repülőgépgyártás a külpiacról a belpiacra fog átorientálódni – véli

Konsztantyin Makijenko

szakértő.

„A 1992–2003  közötti időszakban az orosz repülőgépgyártás elsősorban a harci repülőgépek kivitelére szakosodott. De most főleg a belföldi haditechnika-megrendeléseknek köszönhetően fejlődik.”

A szakértő szerint az export csökkenésének okai  elsősorban a kínai és indiai piac telítettségében keresendők. A kínai repülőgépgyártás dinamikusan fejlődik.  Míg 1999–2003 között  Kína 128 gépet rendelt meg, addig 2006–2010 között már egyet sem. India részéről a kereslet szintén majdnem a felére esett vissza.

A kivitel visszaesését az orosz repülőgépgyártás  nagy belföldi szerződések révén kompenzálhatja. A legnagyobb beszerzést a harcászati légierő végzi – összesen 600 repülőgépet rendel meg. Ha a 2020. esztendőn túlmenő időszakba kívánunk betekinteni, akkor kiderül, hogy a hazai repülőgépgyártás fenntartása és fejlesztése  áttörést követel meg a kereskedelmi repülőgépgyártás szegmensében.  Például, az MSZ-21-es, ill. az SSJ-100-as  bázisán.  Közismert, hogy a napokban az utóbbi gép katasztrófát szenvedett Indonéziában, de ez aligha hat ki a projekt jövőjére – véli Konsztantyin Makijenko.

„Elképzelhető, hogy a katasztrófának semmi hatása nem lesz a projekt  fejlődésére. Ilyesmi ezelőtt is megtörtént.  Az A-300-as  rövidesen üzembe helyezését követően lezuhant, ’94-ben lezuhant az A-330-as, de ennek ellenére  ezek mind sikeres projekteknek bizonyultak.”

A katonai repülőgépgyártás területén szintén  komoly projekt kell az export biztosítása szempontjából. A T-50-esből keveset adnak el a magas ár miatt. Viszonylag olcsó harci légikomplexum projektjére lenne szükség. Másrészt, a  távolsági légierő esetében még van hely a modernizáció számára – véli a védelmi minisztérium mellett működő  társadalmi tanács elnöke, Igor Korotcsenko.

„A létező Tu-160-as bombázónak egy multifunkcionális géppé fejlesztésére való tekintettel a gép számos pótlólagos funkciót kap: a közeljövőben nem csak távolsági bombázógépként fogják használni, hanem középtávon is harci gép minőségében.”

  •  
    és megosztani