Olga Gyenyiszova
16 május 2012, 12:04

Megkezdődik Ratko Mladic pere

Megkezdődik Ratko Mladic pere

Hágában, a Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken megkezdődik Ratko Mladic pere. A boszniai szerbek hadseregének ex-parancsnokát emberiesség elleni, az 1992-995-ös időszakban Bosznia-Hercegovina területén elkövetett bűnökkel vádolják. A tábornok tagadja bűnösségét.

A volt katonai vezető ellen 11 vádat emeltek. Ezek között van genocídium, üldözés, gyilkosságok, terror és túszejtés. A tárgyalás az ügyész bevezető beszédével kezdődik, amelyet két napon át tart. Május 29-étől kezdve a vád megkezdi az első tanúk vallomásainak bemutatását. Több mint 400 tanúvallomás várható. Az ügy több évet is magában foglalhat – mondja

Alekszandr Karaszjev

, Délkelet-Európa történelmével foglalkozó szakértő.

- Ez a tárgyalás nagyon hosszú lehet, ugyanis itt nagyon sok a tanú és a vádpont Mladic ellen. Óriási anyag. Másrészt az objektív elemzéshez nem csak a Mladicnak felrótt bűntetteket kell figyelembe venni, hanem objektíven kell értékelni a Balkánon abban az időben kialakult helyzetet is. A háború szabályait és az emberi jogokat minden fél megsértette, a muzulmán osztagok és vezetésük is az etnikai polgárháború idején.

1991-ben, Jugoszlávia széthullásával megváltozott a beletartozó köztársaságok és emberek élete. 1992-ben Bosznia-Hercegovina kinyilvánította függetlenedését. A kirobbant polgárháborúban a szerbek szemben álltak a boszniaiakkal és a horvátokkal. A boszniai szerbek a maguk részéről bejelentették a boszniai Szerb Köztársaság létrehozását. Ennek Radovan Karadzic lett az elnöke, a csapatok vezérkari főnöke pedig Ratko Mladic. Néhány hónap múlva a szerb erők már Bosznia-Hercegovina területének 70 százalékát ellenőrizték.

1995 júliusában a szerb erők ötnapos rakétatámadás után bevették Srebrenicát, amely a nagyszámú muzulmán menekült központja volt. Közel 30 ezer muzulmán nőt és gyermeket deportáltak. A 12/14 évtől idősebb férfiakat visszatartották. Srebrenica ostroma és az azt követő tömeges leszámolás a jugoszláviai háború egyik legvéresebb fejezete lett.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által létrehozott nemzetközi törvényszék a boszniai Szerb Köztársaság vezetőségét bűnösnek ismerte el 7500 muzulmán férfi halálában Srebrenica városban, a szarajevói békés lakosság elleni támadásban és abban, hogy élő pajzsnak használták fel az ENSZ 284 békefenntartóját.

  •  
    és megosztani