Oleg Nyehaj
26 április 2012, 16:39

A csernobili atomerőmű balesete csapást mért az atomenergetikára

A csernobili atomerőmű balesete csapást mért az atomenergetikára

Április 26-án az orosz államfő rendelkezésével összhangban megtartják az atomerőmű-katasztrófák következményeinek felszámolásával foglalkozók és a katasztrófa áldozatainak emléknapját.

1986-ban ezen a napon történt a csernobili tragédia.

A csernobili atomerőmű következményeinek felszámolásában, a radioaktív üzemanyag eltakarításában, a szarkofág építésében, amelyet a meghibásodott reaktor fölé emeltek, több mint 600 ezren vettek részt. Ez a globális méretű katasztrófa komolyan megingatta az atomenergetikába vetett hitet - jelentette ki Bulat Nyigmatulin ismert orosz atomfizikus. A szakértő véleménye szerint a reaktor irányítási rendszerében megvoltak az üzemzavar potenciális lehetőségei, és ezek sajnos, realizálódtak is.

Mint ismeretes, a csernobili baleset mellett voltak más katasztrófák is. Így az Egyesült Államokban üzemi baleset történt a Three Mile Island atomerőműnél. Egy évvel ezelőtt pedig Japánban a fukusimai erőműnél. Mindez nem jelenti azt, hogy az összes atomerőművet be kell zárni - jelentette ki Nyikolaj Kuharkin, a „Kurcsatov Intézet” kutatóközpont igazgatójának tanácsadója.

- Minden egyes üzemzavarból levonják a tanulságot, és a biztonságot mind jobban lehet garantálni. Az üzemzavarok tanítanak.

Napjainkban bármely atomerőműnek apriori biztonságosnak kell lennie – emeli ki Bulat Nyigmatulin.

- Most világszerte több mint négyszáz blokkot üzemeltetnek. Bármilyen üzemzavar bármelyik erőműben újabb csapást jelentene az atomenergetikára, a bizalmatlanság újabb hullámát váltaná ki. Másrészt: készülnek teljesen új projektek, ezek sokkal megalapozottabbak a biztonságot illetően. A legbiztonságosabbak azok az atomerőművek, amelyek még nem készültek el. Amennyiben egy atomerőmű nem biztonságos, be kell zárni. Folyamatosan utalunk a biztonságra, de a gazdasági hatékonyságról úgy beszélünk, mint magától értetődő dologról.

Az atomenergetikának van fejlődési távlata – mondta Leonyid Bolsov, az atomenergetika biztonságos fejlesztésével foglalkozó intézet igazgatója.

- A technológiák fejlesztésében a következő lépés a gyorsreaktorokra való áttérés. Itt zárt a fűtőanyagciklus, jobbak a biztonsági mutatók. Ezek az új reaktorrendszerek jelentős ideig még egymás mellett működnek a jelenlegi rendszerekkel.

A szakértő szerint ebben nincs semmi rossz. Hiszen a balesetekből leszűrt tanulságokat alkalmazva jó szintre hozták fel a most üzemelő reaktorokat.

  •  
    és megosztani