Borisz Pavliscsev
26 április 2012, 16:25

Oroszország és Európa együttműködik az Exomars projekt keretében

Oroszország és  Európa együttműködik az Exomars projekt keretében

A Roszkoszmosz orosz űrügynökség és az Európai Űrügynökség (ESA) május 10-én egyezményt ír alá az ExoMars projekt keretében kutatómissziók Marsra indításáról 2016-ban és 2018-ban.

Oroszországnak az eleve európai-amerikai projekthez való csatlakozásáról 2011 óta folynak viták. Az amerikaiak már a vörös bolygó felé indították

MSL

  tudományos laboratóriumukat. Azonban a költségvetési megtakarítás miatt a másik hasonló projektben való részvételük kérdésessé vált. A projekthez rakétákat kellett volna rendelkezésre bocsátaniuk, azonkívül pedig  a két marsjáró közül egyet  nekik kellett volna előállítaniuk. Az európaiaknak viszonyt nagyon fontos volt a Marsra való leszállás begyakorlása, mivel a bolygóra csupán orosz és amerikai gépek szállhattak le. Amikor a NASA kilépett az ExoMars  projektből, a programot kénytelenek voltak módosítani – hangoztatta az

Oroszország Hangjának

nyilatkozó

Oleg Korabljov

, az Űrkutatási Intézet igazgatóhelyettese.

„2016-ra tervezik a TGO (Trace Gas Orbiter) szonda és a „leszállás-demonstrátor” Mars körüli pályára állítását. Mindkét elemet a Proton orosz rakéta állítja pályára. A kutatási műszerek megosztása 2016-ban fele-fele arányú lesz Oroszország és Európa között. 2018-ban a misszió kifejezetten csak leszállási modulból áll majd. Indítása szintén a Proton rakétával történik majd.”

Az orbitális szondára orosz műszereket szerelnek fel a Mars légköre gázkomponensei, elsősorban  a nyolc évvel ezelőtt a vörös bolygón felfedezett metán  kutatása céljából. Annak idején a hír nagy zajt csapott, mivel a metán biológiai eredetű lehet. A többi műszer a gőzt fogja analizálni, azonkívül segítségükkel állítják össze a Mars felülete alatti jégréteg térképét, ami az ExoMars projekt második szakasza során  kap jelentőséget a leszállás helyének megválasztása szempontjából.  A Mars körüli pályán  fel fogják mérni az űrhajósokat fenyegető radiációs veszély szintjét.

A 2018-ban indítani kívánt leszállási modul két részből áll.  Ennek egyike a 300 kg súlyú európai marsjáró, amelyik abban különbözik az MSL-től, hogy képes fúrni és talajmintát venni a mélyről, ahol esetleg megtalálják az élet nyomait. A modul másik részét egy rögzített platformon elhelyezett gépezet alkotja – mondja Korabljov.

„A geofizikai állomást teljes egészében a leszállásért felelős Oroszország vezető szerepéhez kívánják alkalmazni. A platform alakjáról  még  nem született határozat. A hosszú távú monitoring lesz a prioritása.”

Az ExoMars missziói azonkívül kutatni fogják a víz elosztását a bolygón és szezonális körforgását, ami sokkal nehezebb feladat, mint egyszerűen a víz nyomainak keresése. A tudós szavai szerint jelenleg a kérdés megoldottnak tekinthető: a tudomány számára ismeretes, hogy a Marson van víz, méghozzá minden fázisában.

  •  
    és megosztani