Dmitrij Koncsalovszkij
24 április 2012, 17:49

Három nagyhatalom erőfitogtatása a lakatlan szigeteknél

Három nagyhatalom erőfitogtatása a lakatlan szigeteknél

Oroszország és Kína vasárnap közös hatnapos haditengerészeti manőverekbe kezdett a Sárga-tengeren, Kína keleti partjainál. Időben ez egybeesett azzal, hogy kiéleződött Kína területi vitája szomszédjaival, elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnámmal.

A vita témája a dél-kínai tengeren levő Spratly-szigetcsoport lakatlan szigetei, amelyek kőolajban és földgázban gazdag övezetben helyezkednek el. Hat délkelet-ázsiai ország tart rájuk igényt és ez rendszeresen elvezet a körzetben a feszültség kiéleződéséhez.

Április közepén Kína és a Fülöp-szigetek között a konfliktus majdnem nyílt katonai szembenálláshoz vezetett. A Fülöp-szigetek haditengerészetének egyik hajója Scarborough-zátonynál kínai halászhajókra bukkant. A helyszínre érkező kínai partőrség azonban megakadályozta, hogy a Fülöp-szigeteki haditengerészet elvigye a halászokat.

Nyílt konfliktus esetén Kínával szemben a Fülöp-szigeteknek nem lenne esélye. Csakhogy az Egyesült Államoknak egy régi szövetségeséről van szó, akit Washington támogat a területi vitában. Hadihajókat és tengerészgyalogos osztagot is kivezényelt a körzetbe, ahol most megkezdődött az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, valamint Japán, Ausztrália és Dél-Korea részvételével a hadgyakorlat.

Kína ugyancsak bejelentette a manőverek kezdetét a vitás vizeken. Ebben nem is lett volna semmi furcsa, ha váratlanul a hadgyakorlatokba nem kapcsolódott volna be Oroszország.

Moszkva és Peking formálisan nem szövetségesek,de az amerikai haditengerészeti erők veszélyes közelségében együttes hadgyakorlatot tartanak: Kína több mint négyezer katonát, 16 hajót, valamint 13 repülőgépet és öt fedélzeti helikoptert küldött. Oroszország rakétacirkálóval, 3 nagy rombolóval és 2, ellátással foglalkozó hajóval vesz részt a manőverekben.

Így most a Csendes-óceán néhány lakatlan szigete mellett hét ország haditengerészeti erői koncentrálódtak. A hét állam közül három nagyhatalom.

Igaz, Moszkva Pekinggel, Washington pedig a szövetségeseivel együtt azt állítja, hogy a hadgyakorlatokat már korábban betervezték, és nincs közük a területi vitához.

Az ilyen nyilatkozatokban nem kevés a ravaszság. De az is látható, hogy a három nagy játékos a konfliktus helyzetben saját céljait tartja szem előtt.

Kína esetében nagyjából világos a helyzet. Ellenőrzése alá akarja venni a gazdag lelőhelyeket. Igazságos-e ez, avagy sem, ez kérdés, de a helyzet legalábbis érthető. Viszont Oroszország részvétele első pillantásra, elég furcsának tűnhet. Moszkva semmilyen formában nem tarthat igényt erre az olajban gazdag körzetre. De Oroszországnak megvan a maga oka, ami lehet, hogy nem szembetűnő, de annál fontosabb. Itt a legfőbb dolog, demonstrálni, hogy Moszkva és Peking egyáltalában nem tekinthető stratégiai vetélytársaknak, és képesek együttműködni a „tűzveszélyes” helyeken.

De a legérdekesebb az Egyesült Államok motivációja. Nemrégiben a Pentagon közzé tette tervét, amely értelmében növeli erejét Ázsiában. Feltételezhető a rakétavédelmi rendszer elhelyezése is. A sajtóban már napvilágot láttak a feltételezések Kína reagálásáról. A feltételezések szerint Kína várható reakciójához képest az európai rakétavédelem elleni orosz reagálás” ártatlan játéknak” fog majd tűnni.

  •  
    és megosztani