Borisz Volhonszkij
20 április 2012, 18:16

Az indiai tűz elérheti Kínát

Az indiai tűz elérheti Kínát

Április 19-én India eredményes rakétaindítást hajtott végre – kipróbálta első interkontinentális ballisztikus rakétáját, az 5 ezer km hatótávolságú Agni-5-öst. A rakéta akár egytonnányi robbanófejet hordozhat. Az indiai hivatalos személyek kiemelik, hogy a kísérleti rakétaindítás nem irányul más ország ellen, a rakétát pedig kivételesen a nukleáris megfékezés programja keretében hozzák létre.

India ténylegesen az interkontinentális ballisztikus rakétákkal rendelkező nukleáris hatalmak klubjában való tagságot pályázta meg. Máig ilyen rakétákkal csupán az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezett. Az Agni-5-öst előreláthatóan újabb kísérleti indításokat követően 2014–2015-ben fogják rendszeresíteni  .

Az indiai sajtóban lelkesedés uralkodott el, miközben a külföldi médiák és politikusok eléggé visszafogottan reagáltak a rakétaindításra.

Érdekes, hogy az angol nyelven megjelenő China Daily mindössze egypár sort szentelt a rakétaindításnak. A hírhez grafikai képet mellékeltek: a rakéta vázlatát és a keleti félteke térképét, amelyen vörös színnel vannak bekarikázva azok a területek, amelyeket becélozhat az Agni-5-ös:  tulajdonképpen  egész Ázsiát – Oroszország legtávolabbi észak-keleti része kivételével –, Közép- és Kelet-Európát, Kelet-Afrikát, az Indiai-óceán térségét egészen Ausztrália észak-nyugati partvidékéig.

Ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel. India valóban az elit nukleáris klub tagja lett, de vajon mely mértékben változott meg Ázsiában és a környező területeken az erőegyensúly.  Igaz, hogy a 3–3,5 ezer km hatótávolságú Agni-3-as és Agni-4-es rakétáktól eltérően az Angi-5-ös képes célt kilőni Kína bármelyik részén. De ez azt jelentené-e, hogy India és Kína paritást ért el a nukleáris rakéták szférájában? Bizonyára a válasz nemleges – mondta az Oroszország Stratégiai Kutatások Intézetének szakértője, Borisz Volhonszkij.

A DF-31és a DF-31A kínai rakéták hatótávolsága sokkal nagyobb ennél és nagyobb töltetű robbanófejeket hordozhatnak.  De lényegében a kérdés az, hogy napjainkban mi a nukleáris fegyver?  Csakis a megfékezés fegyvere, mint ez  abban a korszakban volt, amikor csupán öt nukleáris hatalom létezett?

Úgy látszik, hogy 1998-ban, amikor Indiában és Pakisztánban megtörtént a nukleáris fegyverek kísérleti kilövése, bizonyos minőségi fordulat következett be.  Ezek után a nukleáris fegyver a megfékezés fegyveréből a zsarolás fegyverévé vált. Mással nem magyarázható az a tény, hogy Izrael is nukleáris fegyverre tett szert, márpedig ez az ország  szomszédjaihoz képest sokkal  hatalmasabb potenciállal rendelkezik a hagyományos fegyverek terén is. Mással nem magyarázható Észak-Korea nukleáris programja sem, hiszen örökös alkudozást folytat a nukleáris kutatások leállításáról anyagi segély reményében. Így csodálható-e, hogy Irán, amelyikre a Nyugat folyamatosan nyomást gyakorol, szintén saját nukleáris fegyver kifejlesztéséhez közeledik.

  •  
    és megosztani