Armen Apreszan
19 április 2012, 15:12

Oroszországban első ízben nyílt kiállítás hamisított festményekből

Oroszországban első ízben nyílt kiállítás hamisított festményekből

2012 nyarán a „Szpiridonovkai Ikonház” moszkvai múzeumban kiállítást terveztek, amelyen bemutatták volna a múzeumalapító Igor Vozjakov által az 1990-es évek első felében vásárolt képeket.

Az orosz festők alkotásait demonstráló tárlat impozánsnak ígérkezett: Ivan Ajvazovszkij, Nyikolaj Rerich, Alekszej Bogoljubov, Borisz Kusztogyijev alkotásai. Minden egyes mű valódiságát szakértői vizsgálat állapította meg: a legnagyobb hazai szakemberek írták alá az igazoló dokumentumokat.

De 2012 elején olyan döntés született, hogy megismétlik a vizsgálatot, kizárva akár a legkisebb kétséget is a festmények alkotóit illetően. Kiderült, hogy a 15 vizsgált kép közül kilenc hamisítvány. Ez az idei árakon közel tíz millió rubel veszteséget jelent.

A múzeum vezetősége a hazai gyakorlatban példa nélküli döntést hozott: bemutatja a hamisítványokat, mégpedig a képek mellé odateszik a szakvéleményezést, mind a pozitív, mind pedig a negatív jelentést. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet az orosz képzőművészeti piacon megjelenő hamisítványok témájára, illetve a festmények és iparművészeti alkotások szakvéleményezésében levő problémák sokaságára.

A kiállítást április 19-én nyílt meg.

Igor Vozjakov elmondta, hogy "le kell küzdeni az orosz társadalomra jellemző bizonyos fokú tehetetlenséget, és nyíltan ki kell jelenteni, ha be akarnak bennünket csapni".

Rámutatott, hogy elég gyakori az a eset, amikor a gyűjtő rájön arra, hogy gyűjteményében hamisítvány van. A helyzetet úgy próbálja megoldani, hogy csendben visszaviszi az eladónak az adott munkát, és visszakéri a pénzét, vagy pedig maga is eladja a hamisítványt.

A szakértők viszont azzal védekeznek, hogy nagyon körülményes a szakvéleményezés, így könnyű hibázni. De itt az a probléma, hogy jelenleg a szakértő semmilyen anyagi felelősséggel nem tartozik tévedéséért, és a becsapott vevőt éri kár.

A tárlat megnyitása előtt rendezett sajtókonferencián eléggé lesújtó számok hangzottak el. Kiderült, hogy a 19. század második felében alkotó orosz festők oroszországi gyűjteményekben levő munkáinak csak egyharmada valódi. Az orosz avantgárd esetében pedig még rosszabb a helyzet.

A szakértők szerint meg kell változtatni a műkincsek szakvéleményeztetését, el kell érni, hogy ez maximálisan átlátható legyen. Ezen kívül be kell vezetni a műkincsek sajátos „igazolványát”, amely tükrözi az adott alkotás történetét, a restaurálás minden szakaszát és a különböző vizsgálatok eredményeit.

  •  
    és megosztani