Borisz Pavlicscsev
17 április 2012, 16:15

Bók vagy kritika

Bók vagy kritika

Vasárnap Kabulban a gerillák lőtték a parlamentet, a NATO stábját, több nyugati nagykövetséget. A fővárostól, keletre támadás érte a koalíció bázisait.

A 18 órás harcban 51-en estek el, közülük 36-an a támadók közül. A diplomaták közül senkinek nem esett baja. A gerillák akciója azonban olyan méretű volt, hogy akár több áldozatot is követelhetett volna.

Hamid Karzai, Afganisztán elnöke bírálta a NATO-t, mert nem volt képes megelőzni a gerillák akcióját, amely az elmúlt tíz évben a legnagyobb támadás volt Kabul ellen. A NATO felderítése nem birkózott meg feladatával, ugyanakkor az afgán biztonsági erők sikeresen visszaverték támadókat. Ez annyit jelent, hogy a nép már maga is képes megvédeni országát – közölték az elnöki hivatal jelentésében.

A gerillák támadása egy hónappal a NATO chicagói csúcstalálkozója előtt történt. Itt fogják véglegesen egyeztetni a tervet arról, hogyan és mikor adják át ellenőrzést az afganisztáni biztonsági erőknek. Ebből a szemszögből kell értelmezni Karzai nyilatkozatát is – mondta Oleg Kulakov, a Katonai Egyetem keletkutató szakértője.

- Karzai alájátszik a NATO közös irányvonalának, hogy az afgán biztonsági erők már készek önállóan választ adni az ellenzék kihívására. Ami a nyilatkozatnak azt a részét illeti, hogy a hírszerzés rosszul dolgozna, ez nem így van: Ismeretes, hogy az emberek idejében elrejtőztek. Látható, hogy volt valamilyen előzetes, figyelmeztetés.

Ami pedig a támadások célját illeti: a gerillák emlékeztetni akarnak magukra, miután érzik, hogy nincs politikai jövőjük – mondja a szakértő.

- A helyzet az, hogy a táliboknak nincs helye azok között, akik meghatározzák majd az ország további sorsát. A tálibok szerepüket már eljátszották a 90-es években. Az a zaj, amit most köröttük csapnak, nyilván azon struktúrák tevékenységének eredménye, amelyeket úgymond bírál Karzai. Mind a kabuli rendszernek, mind pedig a NATO-nak előnyös úgy beállítani a helyzetet, hogy az alapvető szembenálló erőt a tálibok képezik. Hiszen ha nem a tálibok jelentik a fő ellenzéket, akkor nem világos, miért vannak ott a NATO-erők.

Szergej Druzsilovszkij keletkutató szerint Karzai szavainak más az üzenete.

- Nem hinném, hogy Afganisztán készen állna arra, hogy magára vállalja a biztonság szavatolásával kapcsolatos összes problémát. Másrészt a nemzetközi erők helyzete is számos kérdést vet fel. Az amerikaiak a nagy bázisokon tömörülnek, és nem tesznek aktív erőfeszítéseket a tálibok elnyomására. Sőt: még párbeszédet is megkísérelnek a lázadókkal. Azt hiszem, Karzai választ akar kapni arra, hogy mi az amerikaiak további terve, meddig akarnak az országban maradni és milyen minőségben

  •  
    és megosztani