Andrej Szmirnov
16 április 2012, 19:18

Az EEJB döntése a „katyni ügyben”

Az EEJB döntése a „katyni ügyben”

A lengyel hadifoglyok kivégzésével kapcsolatos ügynek nincs olyan alapja, amely ismételt vizsgálatot követelne. Április 16-án ilyen döntést hozott az Európai Emberi Jogi Bíróság (EEJB).

2007-ben és 2009-ben a meggyilkolt lengyel tisztek rokonai panaszt tettek a Strasbourgi Bíróság előtt. Keresetükben kiemelték, hogy nincsenek megelégedve azzal, hogyan folytatta Oroszország a "katyni ügy" vizsgálatát. A lengyel fél kijelentette, hogy Moszkva az Európai Emberi Jogi Egyezmény több cikkelyét megsértette. 2011-ben a Bíróság a panasszal kapcsolatos listából mindössze két pontot fogadta el a kivizsgálásra: az élethez való joggal, a kínzás kizárásával és a megalázó bánásmóddal kapcsolatosan. Ennek eredményeként a Bíróság elutasította a lengyelek keresetét a vizsgálat felújításáról. Viszont egyetértett velük, hogy Moszkva megsértette az áldozatok rokonainak jogait, amikor nem adta nekik az áldozatok sorsáról szóló információt.

Emlékeztetjük, hogy évtizedekig a szovjetvezetés tagadta, hogy köze van a "katyni ügyhöz". Azonban, az 1990-es években, a Szovjetunió összeomlása után, Oroszország Katonai Főügyészsége vizsgálatot indított. 2004-ben az ügyet megszüntették azzal az indokkal, hogy „a halált okozó bűnösek meghaltak”. Később Dmitrij Medvegyev elnök a vizsgálat eredményeit összegezve, az 1940-ben történt tragikus eseményekkel kapcsolatban a Szovjetunió vezetőségére hárította felelősséget.

Valóban, Varsó Oroszországra, mint a Szovjetunió jogutódjára próbálta hárítani a felelősséget. Ugyanakkor sok szakértő már az elején hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés helytelen, emlékeztetett rá Anton Lasenkov a Parlamenti Liga konzorcium elnöke az Oroszország Hangjának adott interjújában.

- Oroszország elismerte a Szovjetunió felelősségét ezekért a bűncselekményekért. Lengyelország azt akarja, hogy Oroszország vállalja magára ezeket a bűncselekményeket. De az Európai Egyezmény az események után született meg. Ezért nem szabad olyan törtvények és kötelezettségek alapján ítélni, amelyeket Moszkva nem fogadott el abban az időben.

Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy a folyamat valószínűleg ezzel nem ért véget: várható, hogy a lengyel fél a Strasbourgi Bíróság Nagytanácsához fordul.

Ugyanakkor, a legtöbb elemző szerint, a 90-es években folytatott vizsgálat alapos volt.

Ami a lengyel felperesek követelését illeti, a kapcsolódó dokumentumokat megkapják a közeljövőben. 2010-ben az orosz kormány kiadta a dokumentumokat, és az üggyel kapcsolatos 148 kötetet adott át a lengyel félnek. Az anyagok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos munka folytatódik. A többi dokumentumot is átadják majd Varsónak - amint lejár a titoktartási határidő.

  •  
    és megosztani