Borisz Pavliscsev
3 április 2012, 16:47

Visszatérnek a „magányos farkasok”?

Visszatérnek a „magányos farkasok”?

Franciaországi események után, amelyek során egy hét alatt Mohammed Mera kezétől hét ember vesztette életét, többen felteszik a kérdést: honnan kerülnek elő az ilyen „magányos farkasok”?

A „magányos farkas” kifejezés 1990-es években meghonosodott a nyugati médiában, és az extrémizmus különleges modelljére utal. Nagy szélsőséges szervezetektől eltérően ez alatt magányos egyén vagy kis illegális csoport tevékenységét értik. Bár magányos ember osztja valamilyen ismert szervezet nézeteit, rendszerint nem lép vele kapcsolatba. Ez megnehezíti a potenciális „magányos farkasról” szóló információgyűjtést. Ennél fogva nagyon nehéz megmérni, mennyire veszélyes egy ilyen ember, mondja Claude Monike az Európai Stratégiai Hírszerzési Központ elnöke.

- A toulouse-i támadás 1996 óta az iszlamisták első támadása volt Franciaországban. Az elmúl 16 év alatt több tucat ilyen támadást akadályoztunk meg, több száz potenciális terroristát tartóztattak le és bíróság elé állítottak. Mindazonáltal a felderítés rosszul határozta meg, mennyire veszélyes Mohammed Mera. Franciaországban több száz hozzá hasonló személy van. Ők nem követtek el bűncselekményeket, ezért nem lehet őket letartóztatni. Mindegyikükre figyelni kell, ami teljesen irreális.

Az elmúl 20 évben a „magányos farkasok” listájára csaknem 30 ember került. Ezek az emberek általában elégedetlenek a kormány tevékenységével. Példaként megemlíthetjük Timothy McVeigh-t, aki 1995-ben kormányépületet robbantott fel Oklahomában, és 168 embert ölt meg. A nyugati sajtóban ezt az embert klasszikus „magányos farkasnak” nevezik. Ugyancsak ehhez a sorhoz tartozik norvég Breivik is, aki Európa „iszlamizálódásától tartott, számára elfogadhatatlan volt Oslo bevándorlási politikája. De a haragját nem a muzulmán bevándorlókra öntötte, hanem az egyszerű norvégokra.

2005-ben

Claude Monike

az amerikai kongresszusban beszámolót tartott, amelyben a radikalizálódás okait próbálta megvizsgálni, és megérteni, miért a muszlim fiatalok, akik Európába jönnek, nem szívják magukba az európai értékeket:


-

A radikalizmus nagyon nehéz probléma, és hosszú utat kell megtennünk, hogy megértsük ezt a jelenséget. Ami Merát illeti, Franciaországban 6 millió muzulmán él. Közülük körülbelül 25 ezer radikális gondolkodású, de ők nem terroristák, és nem ölnek meg embereket. A problémát egy szűk, néhány száz emberből álló csoport okoz, ezek valóban nagyon veszélyesek. Miért válnak ilyenekké? Nem tudjuk. Nyilvánvalóan ennek oka az, hogy számkivetetteknek érzik magukat

.

  •  
    és megosztani