29 március 2012, 14:19

Szaddam Husszein ügyvédje: Irakkal kezdődött az „arab tavasz”

Szaddam Husszein ügyvédje: Irakkal kezdődött az „arab tavasz”

Holnap Bagdadban megkezdődik az Arab Liga csúcstalálkozója. A fő téma a szíriai helyzet lesz, ahol félúton „megállt” az „arab tavasz”. A sors iróniája, hogy a találkozót, amelyen megvitatják e „tavasz” következményeit, Szaddam Husszein palotájában tartják.

„Az arab tavasz 9 évvel ezelőtt Irakban kezdődött” –jelentette ki

Busra Halil

, aki a törvényszéken Szaddam Husszein védte. Nem csak védőügyvédje, de megbízottja is volt az egykori iraki elnöknek. Busra Halil átélte „kliensével” a bírósági tárgyalástól a kivégzésig tartó tragikus napokat. Tudósítónknak,

Iszkandar Kfurinak

adott interjújában visszaemlékezik az eseményekre.

- Szaddam nagyon sok levelet adott át nekem, ezek politikai személyiségekhez szóltak. Voltak szóban átadandó üzenetek is. Ezek a szóbeli üzenetek az iraki néphez, az ellenálláshoz szóltak, illetve a Hezbollah főtitkárához, Hasszan Naszrullához, akit Husszein az egyik igazi közel-keleti népvezérnek tartott.

I.Kufri:- Kérte ő valamit a maga számára a kivégzés előtt?

B. Halil: - Nem tudok semmilyen kérésről, amely személy szerint őt illette volna. Abszolút semmiről, csak társadalmi kötelezettségről. Ő így akart megmaradni népe szemében. Szaddam nem látta magát sem férjként, sem apaként, sem nagyapaként, ő saját magát a nemzet atyjáénak tekintette. Mindenekelőtt az iraki nép és egészében véve az arabok jövője aggasztotta. Hozzátenném, hogy kapott olyan ajánlatot, amely sokakat elgondolkodtatott volna. Ez abból állt, hogy megkapta volna a szabadságot, egyik arab országban (valószínűleg Katarban) élhetett volna, azzal a feltétellel, ha beszünteti az ellenállást és ezt közvetlenül is közli Irak népével.Természetesen, erre ő nem volt hajlandó.

I. Kfuri: - Mi az, amiről nem tudhattunk? Mit érdemes felidézni?

B. Halil: - Először szólok erről nyilvánosan. Szaddam Husszein anyagi segítséget nyújtott Slobodan Milosevicsnek, amikor a Hágai Büntetőbíróság elé került. Hiszen a per jelentős kiadással járt. Az ügyvédek szolgálatai költségesek, és Husszein, előrelátva a közelgő eseményeket, úgy döntött, hogy támogatja a megdöntött jugoszláv elnököt. Mi az, ami Szaddam Huszeint mozgatta? Előre látta azt a helyzetet, ami ma megfigyelhető az arab országokban és a geopolitikai doktrínát? A szuverenitás csorbítása Jugoszláviával kezdődött. A többi esemény cunamiként terjedt el a kontinenseken.

I. Kfuri: - Ön személyesen hogyan értékeli a jelenlegi közel-keleti helyzetet?

B. Halil: - Kilenc évvel az események után megállapíthatom: de facto az iraki események jelentették a ma „arab tavasznak” nevezett változások kezdetét. Mindenütt „iszlamisták” kerülnek hatalomra, akiknek nincs közül az iszlámhoz, mint teológiai bázishoz. Az iszlám századokon át egységre,a különböző felekezetekhez tartozó emberek testvériségére hív fel. Ez nem az idegen akaratot teljesítő vérengző terroristák vallása…

I. Kfuri: - Miként értékeli Oroszország álláspontját a közel-keleti krízist tekintve?

B. Halil

: A magam részéről tisztelettel adózom Oroszország pozíciójának. Ez mérlegelt és előrelátó politika. Századok során nem volt soha arab – orosz ellentét. Keleten Oroszországot barátnak, partnernek tekintik. Ez pedig komoly dolog. Ha az érdekek nyelvén beszélünk, akkor úgy fogalmazhatok, hogy nekünk az oroszokkal közösek az érdekeink, „ugyanabban a lövészárokban” vagyunk. Most Oroszország teljes értékű játékosként tért vissza a nemzetközi küzdőtérre, véleményét figyelembe kell venni.

  •  
    és megosztani