Pjotr Iszkenderov
27 március 2012, 15:09

Mladić tábornok utolsó csatája

Mladić tábornok utolsó csatája
Letöltés

A volt Jugoszláviával foglalkozó hágai Nemzetközi Büntető Törvényszék bírósági tárgyalást kezd Ratko Mladić tábornok, a volt boszniai szerb hadsereg parancsnoka ügyében.

A volt Jugoszláviával foglalkozó hágai Nemzetközi Büntető Törvényszék bírósági tárgyalást kezd Ratko Mladić tábornok, a volt boszniai szerb hadsereg parancsnoka ügyében. A tárgyalás célja annak igazolásában áll, hogy az 1990-es években, a balkáni háborúk során elkövetett bűncselekmények „fő bűnösei” a szerbek és vezetőik, véli Pjotr Iszkenderov szemleíró.

 A vád főpontja a boszniai Srebrenicában történt események, ahol rejtélyes körülmények között több ezer boszniai muzulmán halt meg. A hágai Törvényszék ügyészei nem kételkednek benne, hogy a „srebrenicai férfiakat és fiúkat” a boszniai szerb hadsereg katonái ölték meg, akik Ratko Mladić vezetése alatt harcoltak.

Ugyanakkor az elmúlt években folytatott kutatások nemcsak a Srebrenicában meggyilkolt emberek számát megkérdőjelezik, hanem magát a gyilkosságnak a tényét is. Emellett az ügyészség nem hajlandó átadni a műholdról készített fényképeket, amelyek állítólag az áldozatok tömegsírjait ábrázolják. Az ügyiratokban olyan kétes "bizonyítékok” szerepelnek, mint az u.n. „Mladić naplói”, többek között az a kijelentése, hogy „a muzulmánok közös ellenségünk,  a szerbek és horvátok ellensége, akit sarokba kell szorítani”. Mindazonáltal mind máig nem sikerült megtalálni a boszniai szerb hadsereg parancsnoka írásos rendeletét, amely a srebrenicai polgári lakosság megsemmisítéséről szólna.

Ezért ma a fő hangsúlyt közvetett bizonyítékokra, és a boszniai szerbek más vezetőinek tanúvallomásaira teszik, többek között a már elítélt Momćilo Krajisnik tanúvallomásaira. Az utóbbi esetben is az ítéletet nagyon bizonytalan érvek alapján hozták, emlékeztetett Alekszandr Mezajev a kazáni Államirányítási Akadémia Nemzetközi Jogi tanszékének a vezetője.

- Krajisnik népirtási szándéka bizonyítására a bíró idézte azon szavait, hogy „most etnikai szétosztást kell megvalósítanunk a területen”. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy ezek a szavak válaszul hangzottak el az úgynevezett "Cutileiro megállapodásra", amelyet akkor minden fél aláírt, és amely meg tudta volna állítani a háborút. Ezt a dokumentumot Peter Carrington brit lord és Jose Cutileiro portugál diplomata javasolta. Az okmány szerint Boszniának és Hercegovinának szövetségi állammá kellett volna átalakulnia. A terv nem valósult meg, de nem Mladić tábornok hibájából, hanem a boszniai muzulmánok vezetősége miatt.

A csata, amelyet Mladić folytat a hágai Törvényszékben, nemcsak arra irányul, hogy felmentsék a szerbeket, hanem azért is, hogy az 1990-es évek balkáni háborújának valódi képét állítsák össze.

  •  
    és megosztani