Mihail Arisztov
14 március 2012, 19:04

A folyók problémája

A folyók problémája

Ma, március 14-én több országban ünneplik a Folyók Nemzetközi Napját, amelyet úgy is nevezik: a folyók, a víz és élet védelmi napja.

Valóban védeni kell a Föld vízi útjait. A világ csaknem száz legnagyobb folyója lefolyásával kapcsolatos elemzések mutatják, hogy az utóbbi ötven évben jelentősen csökkent a vízszintjük.

A legszennyezettebb folyónak a Burigangát tartják, amely Dhaka, Banglades fővárosán keresztül folyik. A partjain levő vállalatok nehézfémekkel - kadmiummal és a higannyal szennyezik a vizét. A városi szennyvíz színes foltokat hagy a felszínén. Ez a folyó, amelyet biológiailag halottnak tekintenek, a Bengáli-öbölbe ömlik. A környezetvédők aggodalmát kelti a Nílus, a Duna, a Rio Grande, a Rio de la Plata, a Jangce, a Mekong és a Gangesz vízgyűjtési területe. A Vadtermészet Védelmi Alapítványa adatai szerint 2025. évre a Nílus vízszintje annyira alacsony lesz, hogy lehetetlenné válik az ivóvíz kinyerése.

Nemzetközi jellegű problémát jelentenek a határokon átmenő folyók. Oroszországban ezekhez tartozik az Amur és az Irtis. A világ egyik legnagyobb folyójában – az Amurban – kínai szennyvizek aránya csaknem 90%-t tesz ki. Az Irtis folyón a kínaiak hatalmas gátat emeltek, amely lehetővé teszi számukra, hogy a vízáramlás 70%-át kiszivattyúzzák. Bár meg kell jegyezni, hogy a Szunguri folyón 2005-ben történt, ember okozta katasztrófa után a kínai fél nagyobb figyelmet fordít a folyók ökológiai állapotára. A határokon átnyúló folyók tisztaságára orosz-kínai bizottság ügyel, mondja Mihail Bologov, az Orosz Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási Problémák Intézetének igazgatója.

- Három munkacsoport működik: a hidrometeorológiai, a felszíni vízforrások ellenőrzési és, a vízi objektumok gazdálkodásával foglalkozó csoport. A csoportok munkatársai rendszeresen találkoznak egymással, megvitatják a problémákat, megállapodásokat kötnek. A mechanizmus megindult, és hatékonynak bizonyult.

Oroszországban több mint két és félmillió folyó van, és a tudósok rámutatnak, hogy az általános világtendenciától eltérően, több folyó évi áramlása növekszik. Bár ez csak az Északi Jeges-tenger és a Csendes-óceán vízgyűjtőjéhez tartozó folyókról mondható. Az ország sűrűn lakott európai területén szintén sok probléma van. Ezeknek a megoldását hivatott elősegíteni az Állami Vízgazdálkodási Stratégia, amely 2020. évig szól. A folyók védelmét szolgáló ökológiai program nagy beruházásokat igényel. Ezen kívül az elkövetkező években nyolcszorosára emelik azokra a vállalatokra szabott bírságokat, amelyek szennyezik a vizeket. Ennek eredményeképpen az elavult technológiák és berendezések alkalmazása előnytelenné válik.

  •  
    és megosztani